Anya nézd, találtam neked egy jó pasit!

Amikor több-ízben is átéltem már ezt a magányos időszakot és nagyon elegem volt, meg odakint is esett éppen, felregisztráltam egy társkeresőre. Hogy ne áruljak zsákba-cicát, a lányaimmal közös képet tettem fel a profilomhoz. Hogy mindenkit megnyugtassak, ez nagyon régen volt, akkoriban nem féltünk még ennyire a Net veszedelmeitől.

Meglepődésemre csak úgy tódultak a levelek az alacsony, kopaszodó, sportautós, macsó és parasztgazda fiúktól. Kevés volt csak köztük, akit szívesen haza is vittem volna, de a kislányom egyszer csak kézbe vette az irányítást...

Egyik vasárnap félálomban aludtam az ágyban, amikor a kisebbikem odaült a gépemhez és játszott valami ugrálómajmosat, meg nyomott egy SZIMSZET, de aztán egyszer csak felment a randioldalamra és elkezdte olvasgatni a nekem írt leveleket hangosan. Anya, azt kérdezi az egyik, hogy ráérsz e randizni valamelyik este, válaszolhatok neki?

Miután valóban félig még aludtam, azt sem tudtam, mit mondtam a lányomnak, de ő leleményesen válaszolt, és nem is csak annak az egynek, hanem gyorsban elküldött pár levelet a számára szimpatikusaknak. Itt még nem állt meg a dolog. Aki nem tetszett neki, vagy túl gáznak találta volna a stílusát, annak bizony annyi lett. Feketelistára került. És aki az én gyerekemnél rákerült erre a listára, az általában soha nem mászott le onnan. Törölve lett egy életre.

Így történt, hogy aznap a kislányom egyszer csak felkiáltott: Anya nézd, találtam neked egy jó pasit! Miután sikerült az álmot kiverni a szememből, így nem volt más hátra, minthogy én is megnézzem, mi történt azon az oldalon egy óra leforgása alatt. Rendesen átrendeződtek a dolgaim, de feladatom sem sok volt, csak a böngészés abból, ami maradt. (egy megválaszolatlan levelem sem maradt) :-D

Szerencsére a kicsinek már akkor is jó ízlése volt, így a legjobb pasikat válogatta ki az anyukájának, köztük valóban egy szemrevaló került az első helyre. Egy Igazi Barna-barna, gesztenyeszemekkel, jól öltözve, jó arccal és volt valami azokban a szemekben. A csavar az egészben, hogy ezzel a fiúval találkoztam a legkésőbb mind közül, mert mindig volt valami kifogás, hol ezért, hol azért nem ért rá, már azt gondoltam, nem is létezik.

A lányomnak viszont éles volt a szeme, és a szíve is a helyén volt. Pontosan tudhatta, érezhette, hogy évek múlva mégiscsak ez a pasi lesz a férjem, és ez számára úgy tűnik fontos lehetett. Ha érdekel, milyen szerepet töltött be az általa választott férfi nálam, majd később a lányom életében, legközelebb azt is megírom.