

Dehogy vagyok én rendmániás! Csak hát... egyszerűen szeretem, ha minden pontosan úgy néz ki, ahogy kell. Már az iskolában is ujjongva tanultam meg a tanszerek szabályszerű elhelyezését a padon: csücsit a csücsihez illesztve, alul a legnagyobb, felül a legkisebb. És a tolltartóban is minden írószernek egy irányba állt a hegye.
Lehet, hogy én voltam az egyetlen kisdiák, aki nem várta, hogy vége legyen a vasszigornak, és a gimiben már csak ledobhassa a könyveit a padra. Jujj, ebbe még belegondolni is borzasztó! Engem mindig megnyugtatott a dolgok precíz rendszere. Éppen ezért néhány - számomra tök átlagos - szabály szerint élek:
- Gondolom, az egyértelmű, hogy akkor is ki kell takarítani, ha valaki csak egy percre ugrik fel hozzánk. Még a kádat is - biztos, ami tuti. És miután a vendég távozott, ezt meg kell ismételni. Nem azért, mert koszt hozott be, vagy rendetlenséget csinált, de csakis így állhat be újra a féltve őrzött harmónia.
 - Egyáltalán nem illetlen dolog mások otthonában megigazítani ezt-azt. Hiszen nyilván őket is halálra idegesíti, csak ügyesebben nyomják el magukban. Éppen ezért én inkább segítek nekik, és feloldom ezt a feszültséget.
 - Nem értem: minek használnék egyáltalán ruhásszekrényt, ha a ruháim nem sorban, színek szerint lennének berakva?
 - A konyhában - a normál fűszerpolcon kívül - van szószos szekrény, édes polc, gabona- és mag sarok, valamint tésztás fiók is. És természetesen a mosogatógépbe is kizárólag egyféleképpen lehet bepakolni.
 

- A lakásban minden polcon és szekrényben precíz rend uralkodik - de még ott is, ahova nem látsz be. A bögrék füle szigorúan egy irányba áll, a könyvek tornasorban igazodnak a polc széléhez, és még a tárolórekesz is tárolórekeszekre van osztva.
 - A díszpárnákat rendszeresen fel kell pofozgatni, és pontosan a kanapé sarkaiba illeszteni. Rendszeres alatt azt értem, hogy napi háromszor.
 - Ruha nem kerülhet a földre, még a pillanat hevében sem. Bár tuti, hogy maximum 20 perce porszívóztunk, de ez nem számít. Sőt, mindent legalább úgy tessék-lássék össze kell hajtogatni, és a szekrénybe, vagy a komódra (egymásra!) tenni.
 - Ha a függöny vagy az abrosz nem áll tökéletesen, az felér egy katasztrófával. Biztos lehetsz benne, hogy megállítom majd a beszélgetést, hogy megigazítsam. Ugyanez vonatkozik a szőnyegekre is.
 - A rendszeretet az étkezésnél is jelen van. A legjobb, ha mindent egyforma méretű darabokra vágsz, aztán szimmetrikus elosztásban rágsz meg: egyik falatot az egyik oldalon, a másikat a másikon. Sőt, ha lehetőséged van rá - például színes drazsék esetén - színenként válaszd el őket: egyet itt, egyet ott.
 
De igazából ez egyáltalán nem a rendről szól. Ha elérhetném a rendetlenség és a hanyagság tökéletesen egységes, harmonikus és szimmetrikus állapotát, akkor soha többé nem akarnék rendet tenni. Viszont ugyanolyan erőfeszítéssel igyekeznék fenntartani azt a kaotikus állapotot.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!