A Tinderen a csajok csak a szexre mennek?

A haverjaim szerint űrhajó méretű kocsi és kimeríthetetlen bankszámla nélkül esélytelen: nemcsak az udvarlás, hanem egy alkalmi légyott is. Nos, én fizikai munkából élek, albérletben húzom meg magam, és autóm sincs, de azért teszek egy próbát.

Húzogatom jobbra a fényképeket, egyiket a másik után - aki egy kicsit is tetszik. Kereken tíz nő áll velem szóba. Kérhetnék rólad egy közelebbi képet? - írom az egyiküknek, mert a mobil kijelzőjén alig kivehető az arca. A válasz üzenetben két hatalmas, fedetlen mellről érkezik kép, amik betöltik az egész a képernyőt. Ó, hát itt nem nagyon kell megerőltetnem magam. Még aznap este találkozunk, viszek egy üveg közepesen olcsó bort, és együtt töltjük az éjszakát.

Lányok, nők, asszonyok! Nem értelek titeket! Nem azt mondom, hogy játsszátok az elérhetetlent, a bevehetetlen erődöt, mert nekünk is kell a visszajelzés, hogy tetszünk nektek. De társat kerestek, párkapcsolatot szeretnétek, és lakásra hívtok vadidegeneket? Jó, nem vagyok késes gyilkos, tudod a telefonszámomat, na de akkor is.

Holnap is van egy randim. Azt mondta, hogy négy éve nem volt senkivel. Megbeszéltük, hogy átmegyek hozzá, és együtt töltjük az éjszakát. Azt állítja, biztos benne, hogy személyesen akkora vonzalom lesz, hogy szikrákat fogunk szórni - én azért nem vennék rá mérget.

Hogy miért csinálom ezt? Hülye lennék kihagyni. Így is, úgy is jól járok. Ha találkozunk párszor, ha engedi, hogy megismerjem, ha beszélget velem, akkor lesz egy jó nőm. Ha egyből a karjaimba ugrik, úgy, hogy szinte még a nevét sem tudom, akkor lesz egy jó éjszakám.

Szerelmet szeretnék. Udvarolni szeretnék, randevúzni, sétálni a parkban, megismerni egymást... és természetesen lerángatni rólad a ruhát. Ha többet szeretnél tőlem, mint egy estét, legalább azt várd meg, amíg már nem vagyok számodra idegen!

A történetet Dósa Eszter jegyezte le.

Nyitókép: Shutterstock