Néha úgy érzem, egyenesen ciki, hogy szeretem a karácsonyt

Nem gondolom, hogy mindenkinek azonosan kellene gondolkodnia, vagy úgyanúgy kellene éreznie, hiszen pont attól szép a világ, hogy sokszínű. Ehhez a sokszínűséghez pedig az is hozzátartozik, hogy másképpen éljük meg akár az ünnepeket is.

– és hozzáteszem, minden egyéb jeles nap is. Nem tudom, hogy korábban is ilyen sokan voltak-e, a „grincsek" vagy én lettem érzékenyebb mostanában, de amikor a tizedik ember kezd el sóhajtozni nekem, hogy már december elején elege van az egész hajcihőből – holott lássuk be, olyankor még el sem kezdődik igazán –, akkor komolyan elgondolkodom azon, vajon velem van-e gond? Én ugyanis szeretem ezt a hajcihőt.

Oké, azt nem bírom, amikor októberben megjelennek a csokimikulások az üzletek polcain, meg azt sem értem, amikor valaki már novemberben felállítja a karácsonyfát, de a decemberi készülődés és hangolódás szerintem kifejezetten üdítő dolog.

Lásd meg az ünnep szép oldalát

Engem legalábbis feldob, amikor előkerülnek a pince mélyéből vagy a padlás rejtekéből a különféle díszek, hogy elfoglalják helyüket az étkezőasztalon, a polcokon és az ablakokban.

Szeretem, mert az évnek ez az időszaka teljesen más, mint a többi és a változatosság – hogy egy újabb közhelyet elsüssek – gyönyörködtet. Mégis sokszor úgy érzem, hogy egyszerűen nincs kivel megosztanom ezt az örömöt a szűk családomon kívül, akik szerencsére szintén szeretik ezt a hangulatot. Körülöttem mindenki csak lohol és zsörtölődik, hogy már megint be kell szerezni az adventi koszorút, és nem tudja, mit főzzön szenteste, hogy utálja a rokonait, de most majd megint bájolognia kell velük karácsony alkalmával, legvégül egy rakás pénzt költ olyan emberek ajándékaira, akiket egész évben alig látott. Pedig az ünnep – a karácsony pedig főleg - ennél többről szól. Vagy akkor szóljon egyszerűen másról! Igen, vannak kötelező körök és vannak olyan családok is, ahol elvárás, hogy a száznegyvenedik rokon is kapjon valamit – teljesen feleslegesen.

Rajtad múlik...

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy valójában rajtunk múlik, hogyan éljük meg az ünnepeket. Nem szereted Józsi bácsit, de ott pöffeszkedik a karácsonyi vacsorán? Kit izgat? Köszönj neki udvariasan, aztán egész este nem is kell felé nézned. Beszélgess helyette Mariska nénivel vagy játssz a gyerekekkel. Ne arra koncentrálj, kit nem szeretsz a társaságban, hanem arra, hogy ki az, akivel jól érzed magad. Biztosan akad legalább egy rokon a meghívottak között, akivel kijössz. Az ajándékokra kiadott pénz pedig akkor sem lesz kevesebb, ha egész decemberben morogsz miatta...

Nyitókép: Shutterstock