Addig írj, amíg el nem múlik a fájdalom!

Valahogy van bennünk egy ösztönös késztetés, hogy megértsük azokat a történeteinket, amik fájnak. Miért történt? Miért épp ez? És miért épp velem?

Minden, ami történik veled, nyomot hagy lelked szövetén. Nem is az a cél, hogy ezeket elfelejtsd - hiszen ez lehetetlen volna! Csak az, hogy a nyílt seb helyén egy kis heg maradjon - ami már nem fáj és nem szakad fel egykönnyen, ha hozzáérsz. Az írás gyógyító erejének segítségével feldolgozhatod a történteket. Ami azt jelenti: bár a múltban alakítottak téged, de a jövődre nincsenek többé hatással!

Hajlamossá válhatsz arra, hogy általánosíts, és azt gondold, hogy téged minden férfi el fog hagyni. Ettől bizalmatlanná és indokolatlanul gyanakvóvá válhatsz, ami miatt sorra kudarcba fulladhatnak párkapcsolati próbálkozásaid. Ezzel megerősödik az a képzeted, hogy téged elhagynak a férfiak - és az ördögi kör bezárult...

Ellenben, ha a fájdalmad kiírása eljut arra a pontra, hogy a történeted szinte már unalmassá válik, akkor annak látod, ami valójában: két ember közös útjának a vége. Levonhatod a tanulságokat. Jó esetben tisztelheted azt, ami szép volt. És képessé válsz rá, hogy meglásd a lehetőséget a jövőben mással, egy másfajta boldogságban.

Előkerülnek olyan részletek, amik eddig homályba vesztek. És nem egyszer előfordul, hogy döbbenten ülsz a betűkkel átfuttatott papír előtt, mert rájössz: az a mondat nem úgy hangzott el, ahogy hosszú éveken keresztül visszacsengett a füledben.

A darabkák elkezdenek a helyükre kerülni, és ezzel egy időben benned is egyre nagyobb rendezettség jön létre. És egyszer csak megjelenik egyfajta nyugalom! A fájó történet emlékképe egyre ritkábban köszön rád, a fájdalom pedig elkezd kipárologni belőled.

Ahogy kiírod magadból életed történeteit, a múltadat írod át anélkül, hogy megváltoztatnád a tényeket. Ígyaz írással nemcsak a múltadat gyógyítod, hanem elkezded felszabadítani jövődet is! Jövőképed optimistábbá válik, te pedig erősebbnek és derűsebbnek érezheted magad.

Miskei Anikó, írásterapeuta