Te fel tudod dolgozni a téged ért traumákat?

Poszttraumás stessz szindróma? Erről mindenkinek egy vietnami veterán jut eszébe - aki gyanúsan hasonlít Sylvester Stallonéra a Rambóból. Pedig nem kellenek háborús események ahhoz, hogy valakit trauma érjen. Így meglepően sokakat érint a PTSD úgy, hogy nem is tudnak róla.

Miskei Anikó, pszichológus összefoglalta, hogy mi is ez a poszttraumás stressz szindróma - mert a gyógyulás felé vezető út első lépése, hogy egyáltalán felismerjük: segítségre van szükségünk. 

Meglepően sok embert ér élete során valamilyen traumatikus élmény. Ezek olyan események, melyek váratlanul következnek be, így nem lehet rájuk felkészülni.

Forrás: iStockphoto

Ilyen például a fizikai- és szexuális bántalmazás, a természeti katasztrófák, de az is, amikor egy balesetnek, halálesetnek lesz a szemtanúja valaki. Egy ilyen traumának súlyos pszichés következményei lehetnek - akkor is, ha tényleges testi sérülés nem következett be.

Például támadhat olyan érzése az érintettnek, mintha kihúznák a lába alól a talajt. Minden értelmetlenné válik, és megrendül a korábbi biztonságba vetett hite. Megkérdőjeleződik minden, amit addig a világról vagy az élet értelméről gondolt - és arról, hogy milyen mértékben tartja kézben a saját életét.

És nagyon nem mindegy, hogy milyen válaszokat talál ezekre a kérdésekre!

A traumatúlélők 15-41%-a esetében alakulhat ki a poszttraumás stressz szindróma (PTSD), ami a traumával való megküzdést szolgálja. Nem feltétlenül rögtön az esemény után tapasztalható, van, amikor csak 1-6 hónap késéssel szembesül vele az illető.

Például, ha valakit baleset ér, az első időszak a testről és a gyógyulásról szól. Szerencsés esetben ez viszonylag gyorsan megtörténik. Azért is nehéz helyén kezelni a PTSD-t, mert már éppen azt hihetné az ember (és a környezetében élők), hogy a nehezén túl vannak, de ekkor jelentkeznek a pszichés tünetek:

  • Például a baleset képei váratlanul betörnek az áldozat tudatába, és kisfilmszerűen újra és újra leperegnek a jelenetek.
  • Vagy éppen rémálmok formájában éli újra az illető a balesetet, és félelemtől riadtan, tehetetlen dermedtségben ébred.
Forrás: iStockphoto/Semih Yolacan

Ezután elkezd kerülni mindent, ami összefüggésbe hozható a balesettel. Sok esetben képtelen felidézni az esemény részleteit. Mivel nincs biztonságérzete, úgy érzi: állandóan készenlétben kell állnia az ismeretlen veszély elhárítása érdekében. És így bizony nehéz aludni. Ez fáradtsághoz, fokozott irritációhoz, dühkitörésekhez és koncentrációs nehézségekhez vezethet. Elindulhat egyfajta szociális elszigetelődés, ami további problémákhoz vezethet.

A traumát jelentő helyzet ugyanakkor nemcsak az áldozatot érinti, hanem a családtagokat is, akár több generáción keresztül. És azt is érdemes megemlíteni, hogy a trauma szemtanúira és a traumatizálttal együtt élőkre éppúgy hatással van.

A felépülés folyamata

Első fázis:

A traumából való felépülés első fázisában arra kell törekedni, hogy az áldozat visszaszerezze biztonságérzetét mind a testére vonatkozóan, mind pedig a kapcsolatai stabilitását illetően. Ez néhány naptól kezdve akár hosszú hónapokon keresztül is eltarthat.

Tipp:
A fizikai biztonságérzet visszanyerésében sokat segít a fizikai aktivitás, mint a séta, vagy a jóga.

Második fázis:

A következő fázisban elkezdődik a visszaemlékezés és a gyász - ami az események és érzések szavakba öntésével történik.

Forrás: iStockphoto/AlexRaths

Ebben érdemes szakember segítségét kérni, hogy az áldozat képessé váljon a történtek elfogadására és trauma során elszenvedett veszteségek meggyászolására. Hiszen akár egy életformától, bizonyos képességeitől vagy épp a hivatásától, jövőjéről szőtt álmaitól kell elköszönnie.

Harmadik fázis:

Az utolsó fázisban megtörténik a trauma integrációja. Ez azt jelenti, hogy az illető elfogadja: mindaz, ami vele történt, ugyan az élete része, de nem az egyetlen dolog, ami meghatározza őt és az életét. Ezalatt újrafogalmazza magát, és akár a jövőre vonatkozó terveit, céljait is.

Negyedik fázis:

A poszttraumás növekedés, ami azt jelenti, hogy az átélt szörnyűségeket képes valaki erőforrásként felhasználni.

Következő cikkem erről fog szólni.  

Miskei Anikó

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?