Kamu menyasszony lehettem volna kétszázezerért egy estére...

Szóval, amikor a sok érdekes és bizarrnak tűnő megkeresés után előállt az egyik üzletember egy "legyél a menyasszonyom egy napra" sztorival, akkor még én is meglepődtem. Mi vaaaan? De nem sokáig kellett várnom, mert hamarosan felhívott és beavatott a szaftos részletekbe, amit most meg is osztok veletek.

- Üdvözlöm, maga nagyon csinos, sőt felettébb dekoratív nő, lehetne egy bizalmas kérésem? Legyen a menyasszonyom egy napra, és adok kétszázezret érte! - így az úriember, legalábbis jóindulattal most hívjuk annak.

- Az van tudja, hogy folyton rohanok, nagyon elfoglalt és mozgalmas életet élek, Olaszország és Budapest között ingázom, de most lesz egy nagy parti, ahol bemutatnám a "nem létező" menyasszonyomat a családnak, barátoknak, mert már követelik - folytatta.

- Nézze, nem kertelek, maga gyönyörű és az önéletrajza alapján elég intellektuálisnak tűnik, üljünk le egy kávéra és jövő héten elviszem a hajóra, ahol bemutatom a többieknek. Van estélyi ruhája? Ha nincs, veszünk egyet, és ne féljen, nem kell semmi olyat tennie, amit nem akar. Belém karol majd, egy-egy kedves puszi, na jó, néha egy érzéki símogatás, szempillarebegtetés és iszogatunk egy keveset. Na, mit szól kedves? - zavarta le oly lazán a monológot az emberünk, hogy csak pislogtam.

- Gondolom, már hozzászokott az évek alatt a kamuszöveghez - Hmm... Köpni nyelni nem tudtam, nem, hogy megszólalni.

És, amit mindenképpen hozzá kell tennem, hogy munkám akkortájt nem volt ugyan, de párkapcsolatom viszont igen, és egész jól működött. Talán, ha egyedül vagyok, némi hezitálás után bevállaltam volna, de így kérdés sem volt, hogy élből elutasítom. Bár izgalmasnak tűnt, meg ártatlan játéknak, ha belegondolok, mégsem volt ez olyan ártatlan móka. Továbbpörgettem lelkiszemeim előtt a filmet és láttam, ahogy nagyestélyiben pózolok Mr. Kamu mellett és pukedlizek a hajón. Aztán egyszercsak szembe jön velem az apám, aki szintén üzletember.

Felocsúdva hosszúra nyúlt gondolataimból így válaszoltam:

- Ne haragudjon uram, bármennyire is izgalmasnak tűnik az ajánlata, és persze nem tagadom, jól jönne az a kétszáz ezer is, főleg egy este alatt, mégis nemet kell, hogy mondjak.

- Na de hölgyem, mikor kapott utoljára ilyen ajánlatot? Ugye nem mondja komolyan, - hogy egy olyan kis semmiség miatt, mint a maga harmadrangú párkapcsolata - visszautasít engem?" - ment át hirtelen alpáriba az úriemberünk.

Ezt az engem szócskát olyan felsőbbrendűséggel ejtette ki a száján, hogy azonnal felfordult a gyomrom a hallatán. Amikor a kedvesem hazajött, elsírtam neki a bánatom és ő olyan gyengéden húzott magához, ahogyan csak egy igazán szerelmes férfi tud. Így történt aztán, hogy nem lettem a kamupasi kamumenyasszonya és megmenekültem egy borzalmas élménytől, amit még négyszázezer sem tudott volna kompenzálni, nem hogy kétszáz.

Nyitókép: Shutterstock