Gyorsabban pusztul a Föld a ruháid miatt! - A fast fashion árnyoldala

A divat nem vár, a pénztárcád karcsú, csinosnak lenni viszont muszáj. Semmi vész, a fast fashion üzletek tárt karokkal várnak! Ám valószínűleg mélyen legbelül te is tudod, hogy mindennek ára van.

A divat nem vár, a pénztárcád karcsú, csinosnak lenni viszont muszáj. Semmi vész, a fast fashion üzletek tárt karokkal várnak! Ám valószínűleg mélyen legbelül te is tudod, hogy mindennek ára van.
A 4000 Ft-os farmerek nem potyognak csak úgy az égből, azt pedig gondolom sejted, hogy ezek az üzletek tetszetős profittal dolgoznak. A képzeletedben most valószínűleg egy varrógép előtt ülő 12 éves kínai munkáslány képe jelenik meg, de a valóság ennél bonyolultabb.

A tempó

Egy új kollekció az újdonság varázsával hat. Tudják ezt jól a fast fashion üzletláncok marketingesei is, ezért - túlzás nélkül - kéthetente új kollekcióval állnak elő. És ha már az egyik üzletlánc így tesz, a másiknak követnie kell, az új darabokat pedig rekordsebességgel fogják előállítani. Ezek az óriásvállalatok gyakorlatilag versenyeztetik a gyárakat, természetesen a minél olcsóbb és gyorsabb a nyerő - így nyomják le egymást irreálisan alacsony árakkal. Csakhogy sokszor a minőség bizony hagy némi kívánnivalót maga után.

Forrás: Shutterstock

Helló, vízpazarlás!

A ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó a mezőgazdaság után. Az ENSZ becslése szerint egy pamutpóló elkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség. Ha ez a szám nem tűnne horibilisnek, csak arra gondolj, hogy az átlagember 2,5 év alatt fogyaszt el ennyit. És mivel minden ruhát nyilván nem lehet eladni, a kész termékek egy része a szemétben végzi.

Bangladesh

Az köztudott, hogy az olcsó ruhák a Távol-Keleten készülnek, de hogy pontosan hol és milyen körülmények között, az valószínűleg neked is homály. A ruhaipar mekkája Bangladesh (India keleti szomszédja), ahol a dolgozók 85%-át nők és gyermekek teszik ki. A gyárak épphogy nem omlanak össze (bár volt már rá precedens, több száz halottal), a munkások pedig maszkot viselnek, hogy minél kevesebb vegyszert lélegezzenek be.

Munkakörülmények

A The Guardian 2019-es cikke szerint a távol-keleti fast fashion munkások átlagosan napi egy eurót (!) keresnek. Ez még az ottani árakhoz mérve sem elég semmire. A szokásos 16 órás munkanap közben még wc-re is alig mehetnek el. Ebédszünet hol van, hol nincs, sőt, a munkásokat általában bezárva tartják a nap végéig. Rengeteg a gyermekmunkás, a nőket pedig sokszor kevésbé fizetik meg, mint a férfiakat.

A megoldás nem az, hogy életed hátralevő részében legfeljebb egy kukászsákot hordasz - nyilván te is tudod, hogy nem fogsz ennyire önmegtartóztató életmódot élni. Azt viszont végig kell gondolni, mit ér meg neked egy olcsó felső a kínaiból vagy egy 800 ft-os póló a háendemből. Mert tetszik vagy sem, de minden egyes darabbal hozzájárulsz ahhoz, hogy valaki nyomorúságos körülmények között dolgozzon.

Forrás: Shutterstock

Egész egyszerűen nem szabad ész nélkül, "mostakarom" módon vásárolni, mert a fenti infók birtokában már nem lehet a tudatlansággal takarózni. Ha nincs téli kabátod, és foszlik szét a bugyid, nyilván ne nélkülözz, de inkább vegyél kevesebb minőségi ruhát, mint sok olcsó szart. Igen, tudom, nehéz megállni, és más sem foglalkozik vele. De ha nem így teszel, azzal gyakorlatilag a rabszolgamunkát támogatod.

Szintén jó megoldás lehet a turkáló is. Ha ott vásárolsz, akkor az adott darabok később mennek a szemétbe - ha minél több ember tenné ezt, kevesebb új ruhát kéne előállítani. Igen, tudom, csepp vagy a tengerben, hiszen a másik pár milliárd ember ugyanúgy vásárolni fog, mintha az élete múlna rajta. De te csak tedd, amit a lelkiismereted diktál - és bízz benne, hogy egyre többen leszünk, akiknek ez fontos!

Fotó: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

 Nyitókép: Shutterstock

KAPCSOLÓDÓ CIKK

    Ezt olvastad már?