Annyit leszögeznék, hogy nagyon szeretem a szurikátákat. Tényleg édes állatok, egyszer még találkoztam is velük, meg is etethettem őket. DE és itt jön egy hatalmas de.
Az eset tökéletes példája annak, hogyan tud egy hír hatalmas és már-már kontrolálatlan gyűlölethullámot elindítani. Még olvasni is szörnyű, milyen válogatott kínzásokat találtak ki a kommentelők.
Pár nap alatt odáig jutott a fél ország, hogy minimum börtönbe kellene zárni a gyereket és a szüleit is. De olvastam olyat is, amiben már egészen konkrétan ledobnák a gyereket a tizedikről, a szüleivel együtt, mondván szenvedjen ő is ugyanúgy, ahogy Zara szenvedett.
Kettő (!!!) nap alatt odáig fajultak a dolgok, hogy az internet népe visszasírja a szemet szemért elvet. Hammurapi most örömtáncot lejtene.
A gyerek hibázott, ez nem kérdés. Nem az a kérdés, hogy hibázott-e vagy sem. A probléma ott van, hogy sokan elfelejtik, hogy ezt egy 11 éves gyerek követte el. És itt merül fel a kérdés: Akkor ez az egész kinek a felelőssége?
A vadasparké, ami nem épített magasabb kerítést, meggátolva azt, hogy bárki is be tudjon jutni az állatokhoz. Igen, építhetett volna, de akkor elvette volna a többi, rendesen viselkedő látogatótól azt az élményt, hogy közelről is megnézhesse az állatokat.
A szülőké, akik nem voltak ott? Igen, egy gyereket a szülők nevelnek. Jó esetben. De most tegye fel a kezét az, aki semmilyen hülyeséget nem csinált gyerekkorában. Én bevallom, tettem. Nem is keveset.
És most eszembe sincs felmenteni a gyereket vagy a szülőket a felelősség alól. Csak szeretném rávilágítani az embereket arra, hogy nem ugyanúgy viselkedik egy gyerek és egy felnőtt. Amíg egy felnőtt tudja, és főleg megérti, hogy amit nem szabad, azt nem szabad, addig egy gyerek nem mindig képes felfogni a szabályokat. Egyszerűen azért, mert gyerek.
A tanítóké, akik nem figyeltek eléggé a gyerekekre? Nem tudom, hogy hányan voltak a csoportban, de pedagógus legyen a talpán, aki egy egész osztályt folyamatosan kontroll alatt tud tartani, és minden egyes gyerek összes mozdulatára reagálni tud.
Én csak remélni tudom, hogy sokan most okulnak az esetből, és kétszer is meggondolják ezután, hogy megéri-e benyulkálni egy állat ketrecébe. Akármilyen édes is.
Szomorú, hogy ez az egész megtörtént. Mintahogy az is, ahogy az ország reagál rá.
Talán Zara esete rávilágít pár fontos tanulságra. Főként arra, hogy hiába nyugtatna meg minket, néha nem lehet egyetlen tényezőt kiemelni az események láncolatából, és ráfogni, hogy emiatt történt minden. De arra is rávilágít, hogy attól, hogy nincs egyetlen, keresztre feszíthető felelős, mindenkinek érdemes elgondolkodnia.
A világ összes állatkertjének, hogy mennyivel ér többet a "látogatói élmény" a biztonságnál. A világ összes pedagógusának, hogy mi az a pont, amikor be kell avatkozniuk a megelőzés érdekében.
A világ összes szülőjének, hogy a "megengedő nevelés" milyen szintje nem sodorja veszélybe a gyereket és a környezetét. És minden gyereknek - és gyermeklelkű felnőttnek -, hogy az állat baromira nem játék.
Petrás Lilla
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.