Munkába, edzésre, programra menet, a tömegközlekedési eszközökön hallgatózni sem kell ahhoz, hogy beleláss, mások magánéletébe. Kíváncsi természetként, ha felfigyelek egy izgalmasabb, érdekesebb, érthetetlen történtre, ahogy mindenki, én is hegyezni kezdem a fülem. Legutóbb egy a tökéletes férfiról szóló telefonbeszélgetést kaptam el, ami elgondolkodtatott.
Hallgatózni, kukkolni emberi dolog, legalábbis az exem szerint, aki sosem szalasztott el egyetlen lehetőséget sem, ha valaki óvatlanul nyitva hagyott egy ablakot, felkapcsolva felejtett egy lámpát, nem húzott be egy függönyt, ő biztos belesett, hogy megtudja, mi folyik odabent. Számtalanszor kértem, hogy ne csinálja ezt, de ha jobban meggondolom, volt némi igazság abban, amit mondott: az ember olthatatlan vágyat érez, hogy belelásson mások életébe, az indiszkréció a vérünkben van. Én sem vagyok ezzel másképp, ha lehetőségem adódik, hogy meghallgassak egy nem nekem szánt kiselőadást a tökéletes férfiról egy nem tökéletes nőtől, ki nem hagyom!
Fotó: 123RF
Aki a buszon keresi a tökéletes férfit
Ma már mindennapos, hogy buszon, villamoson, metrón minden gátlást nélkülözve, hangosan, már-már ordibálva beszélgetnek vagy telefonálnak az emberek, így ha akarod, ha nem, boldog-boldogtalannak megismered a magánéleti problémáit, véleményét a közéletről, tudod milyen betegségek gyötrik és még sorolhatnám. Ám időnként vannak elgondolkodtató történetek is.
Ilyen volt számomra annak a 30 év körüli nőnek a panasza is, aki hosszan sorolta a telefonban, hogy mi az, ami nem tetszik neki a párjában, és mi az, amit hiányol belőle. Arról nem beszélt, mit szeret a pasiban, pedig biztosan akad pár jó tulajdonsága is a fiúnak, különben miért lennének együtt? Gondolom...
De a nő, ahogy a legtöbben, a hiányosságokra koncentrált. Ezen elgondolkodtam, annál is inkább, mert a saját környezetemben is ezt látom, a 40-es éveikben járó nők körében is. De legyünk igazságosak, a férfiak sem nagyon tudják, mit akarnak.
A férfiak is tökéletes nőt akarnak
Egy negyvenes férfi barátommal beszélgettem arról, miért nem állapodik már meg. Azt mondta, olyan nőt keres, aki érettebb gondolkodású, van saját egzisztenciája, nem akarja eltartatni magát, de nem sértődik meg, ha kifizetik a vacsoráját. Nem akar gyereket, ezért olyan nőre van szüksége, aki már túl van a gyerekvállaláson vagy nem akar gyereket, mégis friss, feszes teste van, mert bocs, de nem szeretne anyatestet nézegetni, itt-ott megereszkedett bőrrel. Félreértés ne essék, nincs baja az anyákkal, tiszteli őket, de a friss húst szereti, és ebben nem akar kompromisszmot kötni. És az is fontos, hogy legyen igazi nő, ne akarjon irányítani, és ő, a férfi legyen számára a legfontosabb.
Magyarul, egy legfeljebb 30-as évei közepén járó intelligens, szép, csendes, odaadó nőt keres, aki nem szeretne gyereket, családot, rendelkezik némi saját vagyonnal és egy 20 éves lány testével.
Mit lehet erre mondani? Tőlem ennyi tellett: „Sok sikert, Zsolti!”
A tökéletes hajszolása folyik, az élet minden területén
A lány a vonaton hasonlóan gondolkodott, de neki már megvolt a párja, aki annyira cuki, annyira okos, érzelmes, mindig a kedvét keresi, támogatja, egyenjogúság párti, semmiben nem szenved mellette hátrányt, ha kell mos, mosogat, vásárolni is el tudja küldeni, szemben a barátnői pasijaival, akik hiba a bevásárlólista, tuti, hogy nem azt viszik haza, amit kérnek, ha egyáltalán képesek egyedül boltba menni. Csak egy baj van vele...
És itt következett egy jó nagy adag apróság felsorolása, csupa olyasmi, amit nap mint nap hallok más nőktől is.
Nem elég határozott. Nem képes semmit rendesen megszervezni. Képtelen intézkedni. Kereshetne jobban. Túl kedves. Mindent elnéz, túlságosan türelmes, fát lehet vágni a hátán. Nem elég sportos, öltözködhetne másképp, lehetne macsóbb. Túl csendes. Hiányzik belőle az erő. Magyarul: nem elég férfias.
Hiányoznak belőle azok a tulajdonságok, melyek szerinte (és sok más nő szerint) férfivá tesznek egy férfit. Az őserő.
Azaz, minden meglévő, szeretett és tisztelt tulajdonsága mellett legyen határozott, erős, ha kell lépjen oda, tartsa el egyedül a családját, biztosítsa az anyagi javakat, legyen vezető típus, irányítsa asszonyát, ha annak ahhoz van kedve, hogy gyenge nőt játsszon mellette, építsen, barkácsoljon, fúrjon-faragjon, elvégre az igazi férfi fúróval és franciakulccsal a kezében született. Nem sorolom tovább.
A lényeg: legyen FÉRFI, csupa nagy betűvel, jelentsen ez bármit is.
Mert bezzeg nagyapáink még tudták, milyen az igazi férfi, ők tudták, hogyan kell bánni a nőkkel! Ez utóbbiban nem vagyok biztos, legalábbis az, amit én láttam a nagyapámból (a tökéletes úriember) és az, amit nagymamám mesélt róla a rengeteg szép történet mellett, időnként köszönőviszonyban sem voltak egymással...
A férfi legyen férfi, de ha kell, legyen barátnő is. Legyen szerelem, szerető, társ, odaadó apja a gyerekeknek, de a feleségének is, s ha úgy adódik, tudjon anya is lenni. Úgy váltogassa a személyiségét, ahogy a nő igényli. Legyen minden és semmi is egyszerre, igény szerint.
Nem leszek álszent. Szeretem a férjem, de néha nekem is eszembe jut, hogy bárcsak egy kicsit ilyenebb vagy olyanabb lenne. Olykor-olykor ki is mondom. Aztán elszégyellem magam, mert ő soha nem bánt engem, nem akarja, hogy más legyek. Férfiként tűri az elégedetlenkedéseimet is.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
