Ada a híres-hírhedt költő, Lord Byron lánya volt - szülei nem voltak sokáig házasok: mikor egy hónapos volt, édesapja bejelentette, hogy egy színésznővel kíván viszonyt folytatni, ezért kiadta felesége útját. "A gyermek természetesen veled megy" - tette hozzá. Byron soha többé nem találkozott sem Adával.
Lady Anne Isabella Milbanke Byron, Ada édesanyja olyannyira tartott attól, hogy lánya az apja romantikus és kicsapongó természetét örökli, hogy érdeklődését tudatosan a tudományok felé terelte. Reál beállítottságú volt, így nem okozott neki gondot, hogy - persze, a legjobb tanítómesterek mellett - matematikát és fizikát tanítson a kislánynak már 4 éves korától. Az sem zavarta, hogy - a gyermek neméből adódóan - a 19. századi Angliában ez elég kirívó volt.
Bármelyik kislány mondhatna hasonlót, ám Ada máshogyan közelítette meg a repülés fogalmát, mint az átlag. 12 éves korában madarakat kezdett tanulmányozni, illetve különféle anyagokat (tollak, papír, selyem), amelyekből szárnyat lehet készíteni - majd ez alapján tervezett egy repülőgépet. Sajnos azonban édesanyja nem támogatta ezt a projektet, ő inkább a racionális tanok felé akarta orientálni csemetéjét - így a kis Ada nem foglalkozott tovább a repülés kérdésével. Pedig ki tudja: ha folytatja, talán a repülőgépet is ő találta volna fel...
Lovelace 17 éves korában találkozott mentorával, a feltaláló és matematikus Charles Babbage-dzsel. A férfit lenyűgözte, hogy a fiatal Ada milyen hamar átlátta és megértette a számítógép egyik ősének - a "differenciálgépnek" - működését. Babbage-nek volt egy másik találmánya is, az analitikus gép. Ada lefordított egy erről készült tanulmányt olaszról angolra - mindeközben az irományt saját jegyzeteivel is kiegészítette. A kész írás így háromszor olyan hosszú lett, mint az eredeti tanulmány...
Lovelace úgy gondolta, hogy a modern számítógép nem csupán matematikai kalkulációk elvégzésére képes. Úgy hitte, hogy a masinával bármilyen tartalmat (legyen az zene, szöveg, képek vagy hangok) digitálissá lehetne formálni, és a gép dolgozni tudna ezekkel. Sajnos sem életében, sem halála után nem ismerték el felfedezéseit - egészen 1953-ig, amikor megjelentették a jegyzeteit. Ezután viszont programozási nyelvet is elneveztek róla: az Adát.
Ada bízott benne, hogy matematikai ismeretei segíteni fogják a fogadó irodákban is - hát, ez nem így történt. Elég csúnyán beszippantotta a szerencsejátékok világa, főleg a lóverseny. Egy alkalommal rossz lóra tett, ami miatt 3200 fontot veszített - gondolj bele, ez a mai világban is elég sok pénz, hát még a 19. századi Angliában!
Ha ezt másról nem is lehetett észrevenni, az öltözködéséről biztosan. Nem érdekelték sem a konvenciók, sem a külsőségek. Grófnő létére egyáltalán nem adott a divatra, melyet a házvezetőnője a következőképpen kommentált: "Nincs olyan jól öltözött, mint egy szobalány..."
Ada olyan személyeket tudhatott a barátjának, mint Charles Dickens vagy Florence Nightingale.Dickens még Ada méhrákkal való küzdelme alatt, a halálos ágyán is felolvasott neki... 36 éves korában hunyt el, épp, mint az édesapja - és noha életében nem tartották a kapcsolatot, kérésére édesapja mellé temették.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.