Amikor az ÉN MI-vé válik

Nem vagyok egyszerű eset. Míg más nő szerető férjre és csalàdra vágyik, én fulladozom a házasság gondolatától is. Rettegek attól, ha egyszer valakivel komolyra fordul a dolog, elvesztem önmagam és a szabadságomat. Ès nem kifejezetten a szingli létre gondolok. Hiszen nem cserélgetem minden héten a partnereimet. 

Onnantól kezdve, hogy egy kapcsolat komolyra fordul, már nem alakítgathatom szabadon az életem. Nem szervezhetek egyik pillanatról a másikra utazásokat, nem sűríthetem be a mindennapjaimat, hisz a páromra is időt kell szánni. Többet, mint a környezetemre. Úgy érzem, hogy ez egyfajta veszteség az önállóság és függetlenség terén. Saját magamról képes vagyok és voltam gondoskodni. Önállóan hoztam döntéseket világéletemben. Képes vagyok uralkodni az életem felett. 

Ez a gondolat megijeszt egy független, önálló nőt. Annyi éven keresztül nem volt mellettem támasz. Egyedül oldottam meg a problémáimat. Nem kértem soha senki segítségét. Nem tartoztam senkinek elszámolással, oda mentem, ahova szerettem volna.  Eszembe se jutott többes számban beszélni és tervezni a jövőmet. 

Majd jött Ő és felforgatta az életem. Olyan valaki, aki mellett nem fájt kompromisszumokat kötni. Aki kedvéért tudtam engedni a szabadságomból. Akiért változtattam az életmódomon és a szokásaimon. Jött valaki, aki mellett minden egyéni problémám eltörpült. Az a bizonyos személy, aki a reggeli gondolataim egyikévé vált. Pedig rám ez nem jellemző. Ha volt is kapcsolatom, tudtam, hogy nem lesz hosszútávú. Itt valami más érzés kerített hatalmába. 

Az elején még csak meséltem és meséltem minden pillanatomról, majd szép lassan az ÉN kezdett MI-vé válni. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer többes számban fogok beszélni a környezetemnek. 

A terveim, céljaim, a jövőm idővel kezdtek átalakulni. Az egyéni álmaim, ha nem is vesztek el teljesen, de megváltoztak. Fontosabbá vált a közösen együtt töltött idő, mint a célok. Kevésbé fókuszáltam a jövőre, inkább kiélveztem a jelent. Bár őáltala, megbizonyosodtam arról, hogy az elköteleződés nem feltétlen jelent szabadságvesztést. Idővel rájöttem, hogy együtt is lehetünk szabadok. Valakivel, akinek hasonló álmai vannak, mint nekem. Akkor eddig csak az volt a baj, hogy nem találtam meg azt, aki olyan, mint én? Lehetséges. 

Nyitókép: Shutterstock