baker street
Sherlock Holmes megalkotójának élete messze túlmutat a Baker Street 221B-n – 10 érdekesség Sir Arhur Conan Doyle-ról
Leginkább a világ leghíresebb nyomozójának, Sherlock Holmesnak a megalkotójaként ismerik, ám élete és munkássága messze túlmutat a Baker Street 221b-n. Sir Arthur Conan Doyle orvosi tanulmányaitól a spiritizmus iránti érdeklődéséig ellentmondásokkal teli, sokoldalú tehetség volt. Íme 10 érdekes tény a legendás íróról.
Sir Arthur Conan Doyle – akinek középső neve Ignatius – 1859. május 22-én született a skóciai Edinburgh-ben, ír szülők gyermekeként. Kilencévesen jezsuita iskolába íratták, de mire végzett a tanulmányaival, elvesztette a hitét, és szabadgondolkodóvá vált. Orvosi egyetemet végzett, de nem volt túl sok betege, ezért unalmában írni kezdett. Első jelentős műve, A bíborvörös dolgozószoba volt – ez volt az első alkotása, melyben megjelent Sherlock Holmes alakja, akit az író az egyetemi tanáráról, Joseph Bellről mintázott. De nem a világhírű nyomozó karaktere az egyetlen, ami izgalmassá tette Doyle életét.
Forrás: Photos.com
10 érdekesség Sir Arthur Conan Doyle-ról, amit biztosan nem tudtál
Lássuk, hogy mitől volt az élete izgalmasabb a leghíresebb karakterénél!
1. Orvosi diplomát szerzett
Még jóval azelőtt, hogy Holmes kézbe vette volna a nagyítót, Arthur Conan Doyle az Edinburgh-i Egyetemen tanult orvostudományt. 1885-ben szerezte meg orvosi diplomáját, majd Portsmouth közelében nyitott egy kis háziorvosi rendelőt. A betegek ritkán keresték fel, így Doyle a csendes órákban írhatott – ez az idő végül az irodalom egyik legikonikusabb karrierjét indította el.
2. Sherlock Holmest egy valós személy ihlette
A legendás detektív képességeit az író orvostudományi egyetemi professzora, Dr. Joseph Bell ihlette. Bell lenyűgözte a hallgatókat azzal, hogy pusztán a betegek megfigyelésével diagnosztizálta a betegségeket és következtetett a személyes adataikra is. Egy híres bemutatóján megállapította egy férfi foglalkozását és betegségét pusztán a mandzsettájának, kezeinek és csizmájának vizsgálatával. Sir Arthur Conan Doyle le is írta, hogy Sherlock Holmes „neki köszönheti létrejöttét”.
3. Eredetileg a kedvenc nyomozónk neve más volt
A minden ügyet logika mentén felgöngyölítő Sherlock Holmesnak nem ez volt az eredeti neve. Amikor Doyle megalkotta a karaktert, J. Sheringford Holmesnak nevezte el. Később változtatta a keresztnevét a lényegesen könnyebben megjegyezhető Sherlockra. A karaktert meghatározó jellemzőinek nagy része – a hegedűjátéka, a kémiai ismeretei – és a társa, Dr. Watson az első pillanattól a nyomozó életének része volt.
Forrás: iStock Editorial
4. Bármennyire is tűnik valós címnek, a Baker Street 221B soha nem létezett
Sherlock lakhelye valójában nincs és soha nem is volt a térképen. Doyle nem igazán ismerte Londont, alig néhányszor járt ott. Ezért, amikor ki kellett találnia, hol fog lakni a Sherlock, kiterített egy londoni térképet az asztalra, és csukott szemmel rábökött az ujjával egy pontra, ami az Upper Baker Street volt, ebből jött létre a Baker Street.
Sir Arthur Conan Doyle és Sherlock Holmes legelvakultabb rajongói elképesztő mennyiségű energiát fordítottak arra, hogy kiderítsék, hol él a kedvenc karakterük, de soha nem jártak sikerrel, nem véletlenül. Fiktív eredete ellenére a Baker Street 221B azóta az irodalom egyik legismertebb címévé vált.
5. Elege lett Sherlock Holmesból
Sherlock népszerűsége ellenére Doyle-nak egyre inkább elege lett a nyomozója iránti rajongásból. Úgy vélte, hogy a róla szóló könyvek csupán olcsó detektívregények, és valami nagyobb szabásút akart írni. Így 1893-ban, alig négy évvel a karakter megalkotása után, Az utolsó rejtély című novellájában a Reichenbach-vízesésbe lökte Holmest, és hagyta meghalni. A közönség reakciója azonnali és heves volt. Az olvasók dühös leveleket írtak az újságoknak és magának írónak is. Néhányan fekete karszalaggal a karjukon gyászoltak, mintha nem is egy fiktív hős, hanem egy valódi ember halt volna meg.
6. Nem csak detektívregényeket írt
Bár a leghíresebb regényei Sherlock Holmeshoz köthetőek, Sir Arthur Conan Doyle termékeny és sokoldalú író volt. Kipróbálta magát a sci-fi, azaz tudományos-fantasztikus irodalomban –Az elveszett világ –, a történelmi kalandregényekben ––Sir Nigel, Micah Clarke –, a horrorban, a költészetben, a színdarabokban, sőt még politikai röpiratokban is. A Sherlock Holmes-történeteket csak kereskedelmi munkának tekintette, és abban bízott, hogy irodalmi hírnevét a komolyabb regényei határozzák majd meg.
7. Nem az írói munkásságának köszönheti, hogy lovaggá ütötték
1899-ben Dél-Afrikában kitört a második búr háború, ekkor Doyle önkéntes polgári orvosként csatlakozott a brit hadsereghez. Saját szemével láthatta a háború borzalmait, miközben a csatatéren szörnyű körülmények között ápolta a sebesült katonákat. A fronton töltött rövid idő alatt megírta a The Great Boer War (szó szerinti magyar fordításban: A nagy búr háború) című mű regényét, melyben hazafiként, aprólékosan védte Nagy-Britannia tetteit –emiatt ütötte lovaggá 1902-ben VII. Edward király.
8. Sherlock Holmes visszatérése
Doyle ellenállása ellenére, a rajongók vágyait kielégítve, 1901-ben a The Strand Magazine hasábjain a The Hound of the Baskervilles című novellában Sherlock Holmes visszatért. A mocsári fenyegetésről szóló történet cselekménye jóval Holmes reichenbachi vízesésben lelt halála előtt játszódott. Aztán 1903-ban, az Üres ház című novellában Holmes hivatalosan is feltámadt: kiderült, hogy valójában egyáltalán nem zuhant a vízesésbe, csak megrendezte a halálát, hogy a hírnévtől megszabadulva felbomlassza Moriarty bűnözői hálóját.
9. Elkötelezett spiritiszta volt
Az I. világháborúban elszenvedett veszteségei, többek között fia, Kingsley halála az írót a spiritizmus felé vitte, melynek hangos szószólójává vált. Szellemidézéseken vett részt, ott volt azon a híres eseményen is, amelyet azért tartottak, hogy Harry Houdini kapcsolatba léphessen elhunyt édesanyjával. Doyle célja, ha megosztó területen is mozgott, nemes volt – értelmet akart adni az értelmetlen pusztításnak és a háborúban elesettek halálának.
10. Nemcsak leghíresebb karaktere nyomozott, ő maga valós rejtélyeket vizsgált ki
Doyle nyomozói ösztönei nemcsak a regényeiben jelentek meg, hanem a valóságban is. Legismertebb példa erre, hogy ő vizsgált ki egy bűnügyben tévesen elítélt férfi, George Edalji ügyét. Az indiai származású staffordshire-i lelkész fiaként született Edaljit állatok megcsonkításával vádolták meg. Doyle a bizonyítékokat megvizsgálva gyorsan észrevette az ellentmondásokat, majd szakértőkkel konzultálva és velük közösen megállapította, hogy az állatok sérüléseit valószínűleg egy vadkutya okozta. Doyle nyomozásának köszönhetően George Edalji királyi kegyelmet kapott, azonban ennek ellenére sem kártérítést nem kapott, sem az ítéletét nem semmisítették meg teljesen.
Sir Arthur Conan Doyle sosem unatkozott
Ha eddig azt hitted, hogy egy fiktív karakterhez elég a fantázia, most rájöhettél, hogy nem árt, ha a kitalálójának az élete is legalább olyan izgalmas, mint az övé. Sir Arthur Conan Doyle nem panaszkodhat unalmas mindennapokra, az ő élete még világhírű detektívjének, Sherlock Holmesnak a nyomozásainál is eseménydúsabb volt, egészen az 1930. július 7-én bekövetkezett haláláig.
Nyitókép: Getty Images
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
