Egy nő akkor értékes, ha szép?

Két éve történt, hogy írtam neked az egyik társkereső oldalon. Leveleztem előtted másokkal is, de valahogy nem éreztem semmit. Amikor visszaírtál, te is csak egy voltál a sok közül.

Egy idő után azonban megváltoztak a dolgok: érdekesnek találtalak, kezdtem várni az estéket, hogy megnézhessem, jött-e tőled üzenet. Pár hét múlva találkoztunk, és élőben is elbűvöltél, ezért az első randit újabb és újabb követte.

Ekkorra minden megváltozott bennem: érdekelni kezdett benned a NŐ, minden emberi vonásával együtt. Már nem csak a tested tartottam értékesnek. Előtted más volt az életem. Mást és máshogyan szerettem. Nem akartam mély vizekbe alámerülni és megismerni belülről is a tengert. Bőven elég volt az, amit láttam, megelégedtem a külcsín okozta élménnyel, nem igazán érdekelt a belbecs. Egyszerűen csak kifogástalan szépségű partnert kerestem.

Te voltál az, aki elérte, hogy változtassak a hozzáállásomon, és a Nő jellemvonásait is értékelni és szeretni kezdjem. Melletted hazaértem, otthonra találtam, biztonságban érzem magam. Nem kértem a szerelmet, nem vártam el a tiszteletet, nem akartam foggal-körömmel, ezeket mind te adtad jó szívvel, önzetlenül, én "csak" elfogadtam.  

Mielőtt megismertelek, nem számított semmi, csak az, hogy minél több legyen a trófeám. Nem változtam meg, melletted is ugyanaz az ember maradtam, mint régen, de tanultam a korábbi hibáimból és újraértékeltem a múltbéli párkapcsolataimat. Miután pedig rájöttem, hogy egy szerelemben nem elég félig-meddig benne lenni, elkezdtem felnőtt férfi módjára viselkedni. Levettem az álarcomat, az álruhám is beakasztottam a szekrénybe, amit eddig minden nőnél viseltem, hogy minél nagyobb sikert arathassak.

Forrás: Shutterstock

Téged már nem csak kívülről vizsgáltalak, nem csak az érdekelt, hogy a tested elég feszes és szép-e. A legfontosabb az volt, hogy megismerjelek, hogy megtudjam, ki lakik benned. Szerencsére nyitott voltál - nem titkoltad el sem a korábbi sérelmeidet, sem azt, hogy milyen volt előttem az életed. Nem rejtegettél előlem semmit, őszintén elmondtad, miket éltél át korábban, elismerted a gyengeségeidet, és nem féltél felfedni őket előttem.

Nem zártál ki a konyhádból sem, sőt, egyenesen kérted, hogy én főzzek. Ez az apróságnak tűnő lépés ahhoz vezetett, hogy egyre jobban, egyre nagyobb biztonságban éreztem magam nálad és veled. Úgy érzem, olyan kikötőre találtam, ahonnan már nem egyedül, hanem veled akarok vitorlát bontani és új, ismeretlen helyekre hajózni.  

Ezt korábban elképzelni sem tudtam, hiszen soha senkit nem akartam útitársnak magam mellé - utasok jöhettek, de társ nem. Köszönöm, hogy megváltoztattál. Köszönöm, hogy vagy nekem!

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek