Egy évvel ezelőtt a pajzsmirigy alulműködésemre derült fény, pár hónappal ezelőtt pedig - ha csak ránéztem valamire, attól is - triplájára dagadt a hasam. Úgy néztem ki, mint egy mindenórás kismama, a hasam feszült, fájt, a farmerjaim nem jöttek rám, ezért a madridi utazásunk után elindultam a kivizsgálások rögös útján, hogy kiderüljön, mi a baj. Mert hogy baj, azt tudtam, hogy van, még akkor is, ha sokan azzal áltattak, hogy ez a pajzsmirigy betegség velejárója.
A foodtest a tojásra és a tejre pozitív értéket, a zabra és az élesztőre pedig enyhén pozitívat mutatott, de én hülye nem olyan vizsgálatra mentem, ami az intolerancia mértékét is mutatja, vagy mondjuk azt, hogy a tojásfehérje vagy a sárgája a baj (igen, több féle van ebből is), így a dietetikus azt tanácsolta, váljak meg minden tejfehérje (nem laktóz) tartalmú dologtól, és egy darabig tojást se egyek. Ja, meg zabot és élesztő tartalmú dolgokat se nagyon. Na, köszi. Az volt az első gondolatom, hogy mégis mit fogok reggelizni? Mert eddig az egészséges életmód jegyében vagy tojást, vagy zabkását ettem.
Zsófi tanácsára a foodtest eredményemmel ellátogattam egy belgyógyászhoz is, aki rögtön hasi ultrahangot csinált, elmondta, milyen sok gáz van a beleimben, és konstatálta, hogy a hasam tényleg durván puffadt. Gondoltam magamban, milyen jó, hogy ezt megállapította, végülis a vak is látja, hogy úgy festek, mint aki egyben lenyelt egy görögdinnyét.
Teljes vérkép, kaka minta, laktóz- és glutén, valamint genetikai vizsgálat, tokától bokáig átnéztek. Kaptam antibiotikumot, azt kérte, igyak hashajtó hatású vizet, vagy ha az nem segít, teát, és ha végig szedtem az antibiotikumot, szedjek probiotikumot, így helyre rakjuk a bélflórám egészségét. Ja, és megígérte, pár nappal később kapok egy étrendajánlást, miután kiértékelte a régebbi terheléses vércukor vizsgálat eredményem. Miután a vécébe szó szerint lehúztam a lelkem is, ám a hasam körfogatán még ez sem változtatott,
tűkön ülve vártam a doki e-mailjét, aztán meg is érkezett a diagnózis: elnyújtott inzulinválasz, 6 hét glutén-és tejfehérje mentes étrend. És elkezdődött a nagybetűs MENTES életem.
Hogy mi változott azóta, hogy így kell ennem? Igazából minden. A bevásárlás százszor több időbe telik, mert át kell böngésznem a csomagoláson, mit tartalmaz az adott élelmiszer, és ha például rá van írva, hogy tejpor, már tehetem is vissza. Rájöttem, hogy ami gluténmentes, többnyire tejporos, így ezeket a termékeket is nagyítóval olvasgatom. Vendégség, étterem, vagy egy fincsi fagyi? Felejtsd el! Vagyis ne felejtsd el, de ne várd, hogy bárki is tudja, mégis mi fán terem a tej- és gluténmentes étkezés.
Egyrészt tuti, hogy eröltetni fogják a LAKTÓZMENTES tejet, mert hát mentes, tehát ihatod, hiába mondod el ötször, hogy nem, mert kizárólag a növényi tej megengedett, gluténmentes lisztből készült dolgokról pedig ne is álmodj. Jobban jársz, ha viszel magaddal egy kis mentes cuccot, és titokban abból falatozgatsz. A kedvencem, a „csak egy keveset egyél, annyitól nem lesz bajod" és társai, illetve amikor vágják a pofákat azért, mert valamit nem kérek, és finnyásnak titulálnak. El sem kezdem magyarázni, hogy nem finnyás vagyok, hanem beteg, mert látom a sötétséget, és azt, hogy az emberek fejében tényleg nincs még rend az ételintoleranciákkal kapcsolatban. Ha valaki, én biztosan nem ennék így divatból, mert egyrészt háromszor annyiba kerül minden, másrészt pedig nekem marhára nem jön be sem a vegán sajt, sem a gluténmentes kenyér, pedig jobb, ha szorosabbra fűzöm velük a kapcsolatom. (Csak hogy jót is mondjak, a vegafölt kifejezetten szeretem.)
Térjünk vissza az éttermekre. A legtöbb helyen zárójelbe vannak az allergének, de olyat találni, ami nyomokban SEM tartalmaz glutént vagy tejet, nem egyszerű. Pláne, hogy a szigorú étrendemben a fehér rizs és a krumpli sem szerepel, így marad a natúr hús, zöldség, esetleg savanyúság kombó. Hú, de jó!
A fagyikkal is ez a helyzet, vegán fagyizók ugyan vannak, de itt vidéken ritka, mint a fehérholló, pedig aki nem ehet tejfehérjét, az bizony elfelejtheti, hogy csak úgy nyal egy gombócot. Két hét után még mindig siratom a finom falatokat, de kezdek átkapcsolni, hiszen egyedül az én érdekem, hogy betartsam az előírtakat. Viszlát hát fincsi, hízlaló büfé kaják, viszlát gyorskaják, viszlát villám bevásárlás... Pár hét múlva remélem találkozunk!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.