Az első szerelem, ami örökre belénk ég

Nyaranta a nagyszülőkhöz mentek a lányok, otthon így is maradt még jó pár a szüleik nyakán. Nagyapjáék már korántsem voltak fiatalok, így különösen örültek az aprónépnek a ház körül. Azon a nyáron is ott voltak a testvérek, épp az udvaron játszottak, amikor a szomszédból egy 9 éves forma fiúcska lépett elő. Szerelem volt első látásra. Amolyan gyerekszerelem. Szinte vetekedtek egymással a kislányok, de végül a fiú választott és a nagyobbik lány győzött.

Papás-mamást játszottak a hugi, a nővér, a srác és egy másik haver a közeli tanyáról. Zoli, - hívjuk most így – hatalmas barna szemeivel és szőke hajával úgy festett ott a vidéki miliőben, mint árgyélus királyfi a mesében. Tejeskávészínű bőrén megcsillant az aranyszínű nap sugara. A kis tini lány akkor érezte magát először szerelmesnek az életben. A papírdobozokon főtt víz-levest, fűvel és virággal dúsították, és a „kisférfiak" elismerően nyammogva, képzeletbeli bajszaikat törölgetve falták fel a játékebédet.

És, ahogy az lenni szokott a családokban, amikor apa hazajön, megcsókolja anyukát. Jobb esetben. Ők is eljátszották a csókjelenetet, persze a maguk esetlen gyermeki módján. A fiú valószínűleg nem tulajdonított neki nagy jelentőséget, ám a kislány innentől kezdve a föld felett repkedett 3 méterrel. És mint általában, a lányok ilyenkor már az esküvőt tervezgetik, nos főhősünk sem tétlenkedett. Gondolatban a fátyol és a ruha is ott lógott a kisszoba ajtaján, a kis tesók koszorút fontak a réten és apa-anya boldogan táncolt a lagzin.

Belelóg a bilibe a kezed. - Mondanák az anyák ilyenkor. Mindhiába. A lányok álmodnak és általában elég nagyra nőnek ezek az álmok. Most őszintén, milyen szerelemről beszélhetünk 9 évesen? Hát olyanról, amit soha nem felejtünk el. A kis copfos sem felejtette el. Ám a nyár hamar véget ért, és mire az első levelek lehullottak, Zoli már a fiúkkal rúgta a port a helyi iskola udvarán. Amikor a lány felszállt a távolsági buszra, ő már nem volt ott, hogy elbúcsúzzon tőle.

Kövér, sós gyermek-könnyek és egy nagy reménybuborék. Ennyi maradt a nyári szerelemből. Felnőttkorukban aztán egyszer találkoztak és még táncolni is elmentek. De azok az idők már soha sem tértek vissza. Tovatűntek a gyermekkorral együtt. A fiú és a lány rég külön utakon járnak, de néha még a Facebookon érkezik egy-egy smile a családi képek alá.

Nyitókép: Shutterstock