Ez a mi esküvőnk! Hadd legyen már úgy, ahogy mi szeretnénk!

Még el sem kezdtük szervezni az esküvőnket, már kaptuk is az ívet másoktól, hogy mit és hogyan kellene csinálni. Mert aki már - legalább - egyszer házasodott, az úgy érezte, hogy feltétlenül el kell árulnia nekünk a "tutit".

Ez a mi esküvőnk. Hadd legyen már úgy, ahogy mi szeretnénk és nem úgy, ahogy lennie kell! Eleve nem hiszek abban, hogy csak akkor lehet emlékezetes az esküvőnk, ha minden pontosan úgy történik, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Mert az a fix, a jól bevált, az elronthatatlan. Lehet, hogy így van, de meghalnék, ha mindent úgy csinálnánk, mint mások. Persze nem arról van szó, hogy minden hagyományt lesöprünk az asztalról, de igenis törekedni akarok arra, hogy egyedi, sajátos alkalom legyen a mi napunk.

Kezdjük ott, hogy praktikussági okokból a Facebookon közöltük az esküvő időpontját. Tudni akartuk, hogy eleve ki ér rá, ki tud eljönni. Utána meghívót is kaptak, abból is természetesen egyedit: Photoshoppal elkészítettük a South Parkos figuráinkat. Semmi cicoma, vers meg csicsa. Inkább poénosra vettük a figurát.

Bár a külföldi rokonok már így is sokkban vannak, hogy nem lesz templomi esküvő. Eleve nem is vágyunk rá. Azért meg pláne nem fogok megkeresztelkedni, hogy a rokonok boldogok legyenek. Örüljenek annak, hogy lesznek koszorúslányok! Kisírták a családanyák, hogy hadd parádéztathassák az esküvőmön a gyermekeiket. De azért itt is vittünk bele egy kis csavart: nem lesz egységes ruha, minden gyerek azt vesz fel, amit akar.

Ha ezen elképedtek, azon is el fognak, hogy engem nem az apám kísér majd az oltárhoz - mivel lámpalázas. Én pedig nem fogom megkínozni. Legalább ez is rendhagyó lesz. Odatalálok én egyedül is az oltárhoz. Ha már eleve nem kérte ki a párom az apám áldását, akkor már ennek az elmaradása sem fog hiányozni. Jó, régen azért volt szükség ezekre, mert ingóságnak tekintették a nőt, és ott üzletet kötött a vőlegény meg az após. Én viszont rohadtul nem képezem már üzlet tárgyát, ezért nem lesz aznap lánykikérés sem.

Talán azért is igyekszünk leegyszerűsíteni a dolgokat, mert már 8 év után igencsak úgy érezzük, mintha házasok lennénk. Mi már biztosak vagyunk egymásban, és ezt szeretnénk egymásnak "bizonyítani". Nem kell más. Emiatt csak egy gyors, egyszerű kis esküvőre vágyunk, és utána folytatjuk az addigi életünket. Ezért sem lesz előtte legény- meg leánybúcsú, hanem egyben tartunk egy partit. Nem érezzük szükségét annak, hogy kiéljük magunkat még egyszer "utoljára", mert esküvő után is buli lesz az életünk. Az meg, hogy külön aludjunk, végképp nem játszik.

Anélkül is tudom, hogy számíthatok a családra, hogy lenne valami kölcsön tárgyam. Ahhoz pedig pláne nem kell valami kék, hogy tudjam: én hűséges leszek, és ő is az lesz. Régóta ismerjük egymást, olyanok vagyunk, mint két puzzle darab: összetartozunk. Az esküvő számunkra a pont lesz az i-n és megerősíti a lelki kötelékünket.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock