Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy a tisztaság és rend iránt érzett vágyam szoros összefüggésben van azzal, hogy pillanatnyilag milyen állapotban van a lelkem. Amikor teljes harmóniában vagyok önmagammal, akkor akár a kosz is felzabálhat: nem érdekel, hogy nem mosogattam napok óta, nem zavar, hogy nem tudom kinyitni az ajtót a szemeteszsákoktól, és az sem okoz gondot, hogy nincs egy tiszta ruhám, amit felvehetnék.
Mert csak vigyorgok a koszra, mint egy idióta, és valójában egyáltalán nem vagyok kapcsolatban a körülöttem lévő világgal.
Ám amikor rossz passzban vagyok, ez az egész 180 fokos fordulatot vesz. Ilyenkor kipakolom az összes szekrényt, és minden edényt újra elmosok, mert már egy ujjlenyomat vagy rászáradt vízcsepp gondolatától is tikkelni kezd a szemem. És ha végeztem, akkor azonnal új tennivaló után nézek. Ülök a kanapén, mint egy támadásra készülő menyét, vizsgálom a levegő molekuláit, és ha megjelenik egy porszem, vagy ha elhullajt egy levelet a szobanövény, már vonszolom is ki a porszívót.
Gondolkodtam már azon, hogy mi mással tudnám lekötni magam olyankor, mikor mindenkit utálok, és mélységesen sajnálom magam. De azt kell mondanom: ez a leghasznosabb, amit tehetek. Rendezhetnék még maratoni ordító versenyt, dobálhatnék tévéket az erkélyről, vagy kergethetném baltával a szomszédokat, de valahogy úgy ítéltem meg, hogy a takarítással mindenki jobban jár.
Aztán később arra is rájöttem, hogy takarítás közben nemcsak a környezetem, hanem önmagam is tisztítom. Mert miközben egy fogkefével piszkálgatom a fugába tapadt koszt, képes vagyok kikapcsolni az agyamat, és nem arra a problémára gondolni, amit épp képtelen vagyok megoldani. Tehát tulajdonképpen kijelenthető, hogy a takarítás és a rendrakás terápiás jelleggel is alkalmazható.
Mondjuk nem biztos, hogy szakmai szemmel sokan támogatnák az ötletem. Hiszen elég nehezen elképzelhető, ahogy a lelki vívódással küzdő emberek egymás kezéből kapkodják ki a felmosónyelet a pszichológus ajtaja előtt, majd gyógyultan távoznak.
Tehát nem, nem állítom, hogy szebb lesz az életed, ha az összes szomszédod ruháját kivasalod, de vannak olyan kisebb nehézségek az életben, amiket úgy lehet legkönnyebben megoldani, ha kicsit eltávolodsz tőlük. Görcsölés helyett. Sokan a sportban találják meg a pillanatnyi megnyugvást, de akit le tud foglalni a takarítás, a hímzés vagy a festés, az se fogja vissza magát! Akkor sem, ha a többiek ezt nem értik. És különben is, egy takarító nő látványa még mindig kellemesebb, mint egy hisztériás boszorkányé.
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.