Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden döntésünket mi hozzuk meg, de a valóságban sokszor csak az árral úszunk. A mindennapi viselkedésünket és választásainkat sokszor a tömegpszichózis irányítja észrevétlenül.
Az ember alapvetően társas lény, és ez az evolúció során sokszor életmentő volt. A tömegpszichózis működik a hétköznapi döntéseinkben, a vásárlásban, a véleményformálásban, szinte mindenben. Miért van bennünk csordaszellem?
Forrás: 123rf.com
Mi a tömegpszichózis, és miért nem vesszük észre magunkat?
A tömegpszichózis szó elsőre valami drámai dolgot sejtet, pánikot, tömeges hisztériát. Valójában sokkal hétköznapibb jelenségről van szó. Ha egy étterem előtt hosszú sor áll, az ember ösztönösen arra gondol, hogy biztosan jó hely lehet. Ha mindenki ugyanazt a cipőmárkát hordja, hirtelen az a cipő vonzóbbnak tűnik, mint egy héttel korábban. Ha a közösségi médiában egy vélemény sok like-ot kap, akkor érdekessé válik.
Ez nem gyengeség és nem butaság jele, hanem az egyik alapfunkciónk. A társas tanulás rengeteg energiát spórol meg nekünk, hiszen nem kell mindent saját bőrünkön megtapasztalni.
Ha a többiek kerülik a vörös bogyót az erdőben, az valószínűleg nem véletlenül van.
A gond ott kezdődik, amikor ez a mechanizmus olyan helyzetekben is beindul, ahol egyáltalán nincs szükség rá.
A nyáj hatása: így befolyásolja a tömeg a döntéseinket
Solomon Asch pszichológus az ’50-es években végzett egy kísérletet, ami azóta is sokat idézett. Kísérleti alanyoknak kellett megmondani, melyik vonal egyező hosszúságú egy másikkal, triviálisan egyszerű feladat. Csakhogy a többi – beépített – résztvevő szándékosan rossz választ adott. Az alanyok jelentős része követte a csoportot, és nyilvánvalóan helytelen választ jelölt meg. Nem azért, mert nem látták jól, hanem mert a csoport nyomása erősebb volt.
Ez a hétköznapokban is pontosan így működik. Valaki a munkahelyen rábólint egy döntésre, amivel ugyan nem ért egyet.
Valaki vesz egy terméket, mert „mindenki azt veszi”, aztán otthon rájön, hogy nem is kellett.
Más megoszt egy hírt, mert a többiek is, anélkül hogy elolvasta volna. És persze ott van az is, amikor csak azért like-olunk valamit, mert már eleve sokan like-olták.
Tömegpszichózis a közösségi médiában
A közösségi média lényegében egy folyamatosan frissülő térkép arról, mit gondol a tömeg.
Ami sok like-ot kap, az még több emberhez jut el, így még több reakciót generál. Ez egy önmagát erősítő kör.
Ebben a rendszerben a tömegpszichózis villámgyorsan terjed. Egy trend órák alatt mindenhol ott van. Egy vélemény pedig könnyen úgy tűnhet, mintha mindenki egyetértene vele – pedig lehet, hogy csak egy hangos kisebbség dominál.
A filter bubble még rátesz egy lapáttal. Főleg olyan tartalmakat látunk, amelyek passzolnak a korábbi like-jainkhoz. Így azt hisszük, ez az „általános vélemény”, miközben csak a saját buborékunk visszhangját halljuk.
Hogyan lehet kilépni a tömegből?
Nem kell mindig szembemenni mindenkivel. Van, amikor a tömegnek igaza van. A kérdés inkább az, hogy felismerjük-e, mikor döntünk saját meggyőződésből, és mikor csak sodródunk. Segíthet, ha egy pillanatra megállunk.
Mielőtt like-olunk, megosztunk vagy vásárolunk, feltehetjük magunknak a kérdést: ha ezt nem láttam volna máshol, akkor is így döntenék?
Már ez az egy kis szünet is sokat számít.
Amikor legközelebb vásárolni megyünk érdemes egy kicsit visszalépni, és nem csak azt nézni, mit vesz mindenki más. Sokszor ugyanazokat a márkákat, termékeket választjuk, amiket előtte napokig néztünk a közösségi médiában, amiket mások is felkaptak. Ha ilyenkor megállunk egy percre, és végiggondoljuk, hogy tényleg szükségünk van-e rá, vagy csak „ismerős” lett a sok like miatt, már sokkal tudatosabban döntünk.
Nyitókép: 123rf.com
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
