De mégis miért nem működik a másokkal való törődés? Miért kell a közösségi média felületekbe temetkezve ülnünk a buszon, miközben észre sem vesszük a másikat? Miért nem tudunk önzetlenül kapcsolódni a társainkhoz? És ha a bizonyos szerelem közben kialakul, hogyan produkálhat egyszerre ámulatba ejtő, mámoros mégis gyötrelmes érzéseket?
Sokan nem beszélnek róla. Olyan egyértelműnek tűnik. És olyan egyszerűnek is. Megírni üzenetben, hogy „szeretlek" csupán semmiség. De vajon az életet és környezetünket is tudjuk szeretni, nem csak a hozzánk közel álló párunkat?
Nem tudhatjuk, hogy kik keresztezik utunkat még az életben, de egy a biztos, ezeknek mind oka van.
Nincsenek véletlenek. Mégis van, hogy észre sem vesszük a jeleket, amiket a sors nekünk szán. A szeretet egy olyan kötődés, ami kialakulhat anélkül is, hogy igazán megismernénk valamit.
És ki gondolná, hogy valóban létezik szerelem első látásra. Hogy lehetséges az, hogy egyik napról a másikra olyat érzünk, amit előtte még sosem? Találkozunk valakivel és minden problémánk feledésbe merül. Minden gondolatunkká válik egy személy, akit sosem ismertünk előtte. Csupán egy-két találkozás is elég ahhoz, hogy valaki magával ragadjon, elvarázsoljon minket.
Az érzés, amikor mindenki más háttérbe szorul, csak az a bizonyos egy számít. Amikor az illető parfümjét érezzük orrunkba még napokkal később is. Amikor nem számít, hogy hány óra és az sem, hogy milyen nap van. Amikor csak nézzük és nézzük a másikat.
Amikor megéljük a pillanatokat és nem gondolkodunk. Ez mind az, ami a szerelemhez társítható.
Van, hogy különösebb okunk sincs rá, ám mégis mosollyal az arcunkon ébredünk. Hiszen, van mit vagy inkább kit várni. Szinte lebegünk és még inkább elmosolyodunk, ha megrezzen a telefon a zsebünkben. Hiszen, ő írt. Az a bizonyos személy, akiről mindent is tudni szeretnénk. Aki érdekes számunkra. Aki felkelti az érdeklődésünket. Akivel bármit el tudnánk képzelni. Akinek bármit odaadnánk. Minden percét nyomon követnénk, hiszen annyira vonz minket.
Kislábujjától a feje búbjáig minden érdekes, ami vele kapcsolatos. Hatással van ránk. Leírhatatlan, ami ilyenkor lejátszódik bennünk. Csak a közelségét akarjuk. Semmi mást és senki mást.
És amikor megszűnik a varázs…
Aztán egyszer csak történik valami. Valami olyan, ami megváltoztat mindent. Egyik pillanatról a másikra elmúlik a varázs. Ami eddig a mennyekig vitt, ami feltöltött, az már csak egy megszokott pillanat. Egy elhidegült, elidegenedett kapcsolat. Hogyan tud így elmúlni a mindent elsöprő érzelem? Hogyan tud így véget érni egy egykor még szédítő szerelem? Azt, hogy mikor jön el ez a pillanat, azt két ember érzi. Szavak nélkül is kommunikál két olyan ember, aki hasonló érzéseket élt már át együtt. Aztán szép lassan eltűnnek az érzelmek. Lezárul egy szakasz. Bezárul egy ajtó és nyílik egy új.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.