Miért bomlanak a nők az egyenruhásokért?
Miért akarunk hősöket magunk mellé? Mi ez a megmagyarázhatatlan vágy az egyenruhás férfiak iránt? Miért van az, hogy ösztönösen vonzalmat érzünk a kemény, tesztoszterondús tevékenységet végző rendőrök, tűzoltók, kommandósok iránt?
Nem hiszem, hogy csak szexuális vonzódásról van szó - bár vannak kirívó esetek. Gyermekként szerelmesek voltunk a királyfiba, és irigyeltük a királylányt, amiért megmentette őt a gonosz mostohaanya karmai közül vagy a hétfejű sárkány várából. Hős volt. Óvó, védelmező, hát hogy ne szeretnénk a mai világban is hasonló hercegek vagy királyfik karjába omlani? Sajnos a lovagok kihaltak, de még a legmarkánsabb nőben is megmaradt egy parányi vágy, hogy a nehéz helyzetből megmentse egy olyan ember, aki magán hordja a modern megmentő gúnyáját.
Ha tűz van, délceg tűzoltót látunk magunk előtt, aki a lángok közül menekít ki minket, ha az utcán kitépik a kezünkből a retikült, a védelmező rendőr után kiáltunk, ha pedig fegyveresek támadnak ránk, azonnal a kommandósokért sikoltunk.
Azt gondolom, hogy egész egyszerűen a női mivoltunkba, a génjeinkbe van kódolva, hogy biztonságra, védelemre vágyunk. Arra, hogy minél nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Van olyan szituáció, ahol a legerősebb nő is lehet apró és védtelen. És az egyenruhás pasik azt az érzést keltik bennünk, hogy mindig tudják, mit kell tenni - és nem is félnek azt megtenni.
Egy dolgot nem szabad elfelejteni: amikor hazamennek és levetik az egyenruhát, ők is éppen olyan emberek, mint bárki más. Érzésekkel, fájdalmakkal, vágyakkal, rossz és jó tulajdonságokkal. Hinni akarjuk, hogy aki felesküdött bármilyen egyenruhára, az a bőre alá is nőtt, és hordja alatta, míg él.
Azt hiszem, a tudat, hogy mindaz, amit tesznek nap mint nap, nemcsak munka a számukra, hanem igazi hivatás, amelyet nem minden férfi képes a magáévá tenni... Igen, ettől vonzóak ők a nők szemében.
Nyitókép: Shutterstock