Szeretőként sosem fognak tisztelni a férfiak?

A barátságunk régi, már az óvodában is együtt lapátoltuk a homokot, szóval betéve tudjuk egymás életének sarkalatos pontjait és a miérteket. Ez a téma azonban jó pár éve nem került szóba.

- Eleinte tényleg kényelmes volt, hogy nem kell mindig ragyogón kinéznem, gürizni a pasi után és hálásan bezsebelni a köszönömöt azért, hogy rend van, megfőztem és kimostam. A kapcsolataim rendre kudarcba fulladtak. Minél többet adtam magamból, annál kevésbé értékelték, és az idő előrehaladtával természetessé vált számukra, hogy mindent megcsinálok.

Aztán jött Dominik. Hatalmas szerelem, óriási csalódás. Pedig néhány évig úgy tűnt, hogy okék vagyunk mi ketten. A hidegzuhany akkor jött, amikor megkérte a kezem, de azonnal hozzátette, hogy gyereket nem szeretne. Se most, se később. Nehezen hevertem ki a szakítást, de úgy voltam vele, 28 évesen enyém a világ. Még nem késtem le semmiről, megtalálom a páromat. Mégsem úgy alakult.

Évekig egyedül voltam, aztán Szabolcs, a boldognak tűnő kétgyermekes családapa megkörnyékezett a munkahelyemen. Hónapokig ostromolt, elgyengültem. Az első csók után nem volt visszaút. Nem hitegetett, nem ígért semmit, és én sem kértem tőle, hogy váljon el vagy vállaljon fel. Egyszerűen jólesett, hogy valaki figyel rám. Abba az illúzióba ringattam magam, hogy jó ez így. Van valakim, de mégsem tartozom elszámolással senkinek. Mikor áthelyezték egy másik részlegre, ritkultak az együttlétek, míg végül teljesen kimaradtunk egymás életéből.

Az egyik magányosan töltött ünnepen döbbentem rá, hogy tulajdonképpen félek szeretni és teljesen odaadni magam egy férfinak. Volt időm ezen elmélkedni. De látod, hiába, azóta sem merem igazán megmutatni magam. Néhány férfi most is van körülöttem, viszont az évek alatt megszoktam, hogy elég akkor szépnek, kívánatosnak lenni, mikor a másikkal találkozom. Úgy érzem, képtelen lennék egy normális kapcsolatra. Félek, hogy nem jól tolerálnám a mellettem lévő embert a hétköznapokban.

Attól tartok, elveszne a varázs, és semmi nem pótolná a titkos találkák okozta izgalmat. De leginkább attól félek, hogy megint összetörné valaki a szívem, és abból szerintem soha többé nem állnék fel.
15 év ment el az életemből szeretőként, és nem tudom, ki tudok-e valaha szállni ebből az életformából. Talán nekem már nem is menne a hagyományos kapcsolat...

Nyitókép: Shutterstock