Józanul buliztam, ééééés JÓ volt!

Számomra mindig kellett némi muníció ahhoz, hogy leperegjen rólam mások lesújtó pillantása egy-egy béna táncmozdulat bemutatása közben. Ilyenkor könnyedén előveszem a "leszarom tablettát", és hajat dobálva tombolok a többiekkel. De most kipróbáltam, milyen színjózanul bulizni, és rájöttem: eszméletlenül király! Mert:

1. Mindenre emlékszem.

Nálam az alkoholfogyasztás sokszor filmszakadással is járt. Számtalanszor megtörtént, hogy az adott bulit követő napon olyan képeket találtam a fotógalériámban, amiken idegen pasikkal pózolok. "Jézusom, ezek meg kik?" - próbáltam visszaemlékezni, de az istennek sem jutottak eszembe a szelfikészítés körülményei. És az sem rémlett, hogy vajon beszélgettem-e velük - pedig volt köztük nem kevés jóképű férfi is. Lehet, pont így szalasztottam el a nagy Őt?! Hülye pia, hülye én!

2. Higgadtan tudom leszerelni a nyomulós pasikat.

Míg részegen csak félrelöktem a pofátlanul rám akaszkodó, nálam is részegebb bulizókat - akik sokszor felhívásnak tekintették vehemenciámat -, addig józanul udvariasan el tudom magyarázni, hogy szálljanak le rólam. De ha továbbra is értetlenek, angolosan távozom a táncparkett túlsó végére. Működik!

3. Kritikusabb vagyok a zenét illetően.

És hogy ez miért jó? Mert nem kezdek el "minden mindegy" alapon táncolni, és nem égetem be magam, mikor olyan dalokra próbálok performanszot felvonultatni, amikre egyébként egy épkézláb mozdulatom sincs - bezzeg ittasan... Cserébe viszont arra a zenére táncolok, ami tényleg tetszik, és amire tudok is, ergo nem kell elsüllyednem szégyenemben.

4. Nyitottabb szemmel járok.

Részegen a legcsúnyább fiú is tűrhetővé válik, az átlagos pedig egyenesen istencsászárrá. Ráébredtem, hogy az alkohol nemcsak a gátlásokat, hanem az igényeket is csökkenti, én pedig nem szeretnék alább adni, még egy szórakozóhelyen sem.

5. Jobban tudok vigyázni magamra.

Eddig én voltam a legnagyobb partiarc a társaságban, mert Mr. Alkoholnak köszönhetően a megfontoltságomat rendszerint vakmerőség váltotta fel. Amikor Vasembernek képzeltem magam, mindig a tömeg közepére vágytam, és nem zavart, hogy akár el is taposhattak volna! Ahogy az sem, ha rám borítottak fél üveg pezsgőt, mert ha buli van, akkor buli van! Józanul viszont inkább meghúzódok a sarokban, és ott ropom a barátnőimmel - elvégre a zenét épp úgy hallom néhány négyzetméterrel odébb is, mint a tűzvonalban...

6. Negyedannyit dohányzom, mint általában.

A legutóbbi csajos estémen két szál, azaz két szál(!) cigarettát szívtam el. Máskor fél, vagy akár egy egész doboz is elfogyott. Akár masszív dohányos vagy, akár csak parti cigis, mindenképp átgondolandó, hogy alkohol nélkül sokkal kevésbé mérgezed a szervezeted.

7. Nincs másnaposság!

Szerintem ezzel mindent elmondtam...

Természetesen ezek sarkított pontok, és nem állítom, hogy az absztinencia kötelező, hiszen mértéktartó alkoholfogyasztással is lehet nagyon jókat bulizni. Sőt, nem ítélem el azokat sem, akik görbe estéket tartanak, ugyanis hosszú évekig én is pontosan ezt tettem. Viszont számomra a józanul való bulizás hatalmas sikerélmény volt, ugyanis rájöttem, hogy a zene és a tánc igazából nem egy adott helyen, hanem saját magamban lakozik.

Nyitókép: Shutterstock