Mikor lett "macsóság" szidni a legénybúcsúkon a menyasszonyt?

Néhány héttel azután, hogy a szerelmem megkérte a kezemet, hivatalosak voltunk egy ismerős születésnapi összejövetelére. Amikor megérkeztünk, a szokásos „hogy vagytok, mi újság veletek" kérdésre az akkor még vőlegényem - most már férjem - elújságolta, hogy jegyben járunk.

Erre a szülinapos reakciója: "na, és mikor ért véget az életed?" Utalva arra, hogy érdekli, mikor és milyen körülmények között történt a lánykérés? Mindezt úgy, hogy mellettük álltam én is. Teljesen lemerevedtem, nem tudtam megszólalni, a férjem sem könnyen találta a szavakat a (talán) viccesnek szánt, ámde meglehetősen bunkó megjegyzésre - de ő legalábbannyit ki tudott préselni magából, hogy nem gondolja úgy, hogy ezzel véget érne az élete.

Ez a csodálatos nyitány alaposan rányomta a bélyegét az este további részére, nem volt természetes a mosolyom, társalogni sem nagyon volt kedvem. Mindvégig azon filóztam, hogy egyrészt mennyire sajnálom a lányt, akivel évek óta együtt van ez a roppant humoros ismerősünk, másrészt, miért gondolja azt, hogy ez egy jópofa megjegyzés volt? Merthogy nem az. Nagyon nem.

 

Mint ahogy az sem, amikor a „jó fej" barátok game over feliratú pólót csináltatnak egy legénybúcsúra, amin a vőlegény pisztolyt tart a fejéhez a mosolygó menyasszony mellett állva.  

Budapest belvárosában esküvő szezonban viszonylag könnyen lehet ilyen társasággal találkozni. Az sem tréfás, ha rabigához hasonlítják a házasságot, ahol a zsarnok és házsártos asszony irányít és szegény férfinak semmibe sem lehet beleszólása.

Forrás: Shutterstock

Mi a baj az ehhez hasonló "kedves" gesztusokkal?

  1. A leendő feleség számára nagyon bántó, hogy a vőlegény legjobb barátai szerint a férfinak véget ér az élete amiatt, hogy megnősül - vagy amiatt, hogy pont őt veszi el feleségül.
  2. A vőlegény számára is kínos, hiszen a többség ilyenkor inkább magára erőltet egy őszintétlen vigyort, mint, hogy balhét robbantson ki a saját legénybúcsúján. Nagyon kevesen vannak, akik megmondják a haverjaiknak, hogy "Figyi, szerintem ez nem vicces, én szeretem a párom, ezért veszem feleségül, szóval az efféle poénokat tartsátok meg magatoknak." Pedig mennyivel könnyebb lenne. De nem, sajnos az már bizonyos helyeken a "macsóság" része, hogy egy legénybúcsún szidjuk a menyasszonyt és a házasság intézményét.
  3. Teljesen megváltozik a legénybúcsú és a leánybúcsú jelentése.

 

Hiszen míg utóbbi esetében valóban egy új, beteljesült élet kezdetét ünneplik a résztvevők, addig előbbi esetében egy boldog, kiegyensúlyozott életszakasz végét búcsúztatják.  

Ugye, hogy mekkora a különbség?

A későbbiekben pedig jön a „Na, vajon elenged velünk az asszony egy esti sörözésre?" típusú élcelődő és vicceskedő kérdés. Ha pedig valamilyen okból kifolyólag nem tud részt venni a férfi (vagy esetleg viszonylag korán elindulna haza), rögtön jön a papucsozás, a mit tett veled az asszonyozás, és természetesen az elmaradahatatlan házisárkányozás... Holott lehet, hogy köze sincs a feleségnek ahhoz, hogy a férj nem iszogat a haverjaival péntek este. Egyébként milyen érdekes, női társaságokban sosem kerülnek elő ilyen kommentek. Vajon miért?

Ezek után nyilván alapvető elvárás a férfi "barátai" részéről, hogy ha az ifjú pár bulit rendez maguknál, akkor az újdonsült fiatalasszony mindenben legyen tip-top. Rittyentsen finom, többfogásos vacsorát, kínálja körbe a frissen sült pogácsát, gondoskodjon arról, hogy folyamatosan legyen elegendő mennyiségű hűtött sör - és természetesen vidáman, mosolyogva érdeklődjön a vendégek hogyan létre felőle. Ő, a „házisárkány"...

Perényi Zsófi

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?