Közös gyermek esetén viszont totál más a felállás, hiszen ebben az esetben a volt párunkkal örökre partnerek maradunk, mert közösen tartozunk felelősséggel a gyerekünk iránt.
Azt hiszem, egy gyerek könnyebben alkalmazkodik egy új környezethez, egy új rendhez, mint egy felnőtt. És nem kétlem, hogy 1-2 év alatt helyre is jön a válás után - ahogyan Vekerdy Tanár Úr is sokszor írta már. Azonban ez csakis akkor valósulhat meg, ha mi, szülők, képesek vagyunk "jól" válni.
Ehhez pedig arra van szükség, hogy a válás után is támogató - nem egymást romboló - partnerek maradjunk az exünkkel. Ha minden erőnkkel és tudásunkkal azon vagyunk, hogy segítsük a gyermekünket, és hagyjuk neki megélni a szülők iránt érzett ösztönös szeretetet, akkor nem okozunk egész életére szóló sérülést.
Mit tehetek én anyaként, hogy a gyerekem továbbra is ugyanúgy szerethesse az apját, és az apja is őt?
Talán a legfontosabb, hogy apa ne váljon egy utolsó szemétté a szememben akkor sem, ha szerelmes lett másba, vagy velem már nem boldog. Ja, és akkor sem, ha nem fizet annyi gyerektartást, amennyit kapni szeretnék. És az sem mindegy, hogy anyaként mit mondok a gyerekemnek a válással kapcsolatban, mivel segítem az események feldolgozásában.
És beleér a kezem a bilibe, mert a valóságban sajnos nagyrészt nem ez történik. Mégis hiszem, hogy szülőként ez a helyes hozzáállás.
A hosszan tartó, betegítő fájdalmat nemcsak a válás ténye okozza a gyereknek, hanem az is, ahogy mi, szülők, saját fájdalmunkba, irigységünkbe, kudarcunkba temetkezve nem a gyerekünk érdekeit tartjuk szem előtt. Elfelejtjük, hogy a gyereknek nemcsak szabad, de szükséges is időt tölteni mindkét szülőjével. Fontos, hogy jól érezze magát velük. Hogy mindezt közös vagy külön háztartásban valósítjuk meg, tulajdonképpen már részletkérdés. Az viszont nagyon komoly probléma, ha ezt nem tudjuk, vagy nem akarjuk megvalósítani.
Merjünk mélyen önmagunkba nézni, hogy amit teszünk vagy mondunk, azzal tényleg a gyerekünket segítjük, vagy csak a saját fájdalmunkkal és boldogtalanságunkkal nem tudunk megküzdeni. Utóbbi esetben próbáljuk összeszedni a maradék bátorságunkat, erőnket, és merjünk segítséget kérni - ha már így alakult az életünk.
Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Timi stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy még többet olvass tőle. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.