Ilyenkor ugyanis hiába nem akarok gondolkodni, egyszerűen nem tudom elkerülni. Egyáltalán nem ítélem el a többnejűséget (abban az esetben, ha minden fél önszántából él így), csak arról van szó, hogy semmilyen szinten nem tudok azonosulni vele. Folyton egy csomó kérdés merül fel bennem ezzel kapcsolatban.
Vannak olyan országok, ahol megengedett a poligínia (azaz az elfogadott poligámia), ám még mindig azok vannak többségben, ahol bűncselekménynek számít. Ilyen például az USA, pedig ott a mormonok (akik egy csoportja a poligínia szerint él) elég szép számmal vannak jelen, főleg Utah államban. Csupán annyit kell tenniük a büntetés elkerülése érdekében, hogy csak egy nőt vesznek el törvényesen. Tényleg van így értelme a tiltásnak? Szerintem nem igazán...
Az általam végzett "mini" kutatás alapján kétféle modell létezik: vagy együtt lakik mindenki, vagy külön háztartásokat vezetnek. Ez rendben is van, de a férj akkor sem lehet (minimum) 2 helyen egyszerre, be kell osztania, hogy mikor melyik feleségével, családjával foglalkozik. Erre jó megoldásnak tűnhet a vetésforgó - amit annál nehezebb jól kezelni, minél több felesége van a férfinak.
Őszintén szólva, nem tudom elképzelni, hogy mindenhova ugyanannyi szeretet és figyelem jusson. Mindenhol előfordulnak viták, elég egy kis összezörrenés, és az ellentétes véleményt képviselő feleség máris kiesik a pikszisből. Akkor hol is van az egyenlőség?
Ezzel szemben van a legnagyobb fenntartásom: nem tudom elképzelni, hogy az általam szeretett férfi más nőhöz érjen (és fordítva, én sem szeretnék más férfit). Hogyan tudják ezt elfogadni ezek az asszonyok? Vagy csak elviselik? Soha nem féltékenyek? Nem jelent ez állandó konfliktusforrást közöttük? Tegyük fel, hogy van mondjuk, három abszolút birkatürelmű nej, és egy vehemensebb. Már ez is elég ahhoz, hogy felboruljon a béke - hiszen mennyi esély van arra, hogy minden feleség kezes bárány?
A muszlimok elég egyszerűen megoldották: csak akkor engedélyezik a többnejűséget, ha a férj minden feleségét egyenlően tudja támogatni anyagilag. (Az már más kérdés, hogy ennek a valóságtartalmát hogyan ellenőrzik.)
És mi a helyzet a világ többi részével? Gondolom, ott nemcsak a férfi dolgozik, hanem a feleségek egy része is - vagy nagyon kedvező a családtámogatási rendszer. Mindenesetre ez legalább olyan szempontból előnyös, hogy ha valamelyik nő otthon van, akkor tud vigyázni a dolgozó feleségek gyermekeire is.
A poligínia elég sok kérdést vet fel - és még csak a dolog gyakorlati oldalát vizsgáltam, egy szót sem ejtve például az esélyegyenlőségről. Szóval, lenne még miről beszélni. Kíváncsi lennék annak a véleményére, aki tényleg ebben él: hogyan kivitelezhető ez a gyakorlatban, hogyan telnek a mindennapjaik? Az interjúkban nyilatkozó feleségek azt állítják, hogy működőképes a dolog, és nem abból áll az életük, hogy folyton veszekednek. A férjek pedig azt, hogy a többnejűség nem a szeretet megosztását, hanem a megsokszorozását jelenti...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.