Szoptatni bárhol lehet

"Miért nem megy haza, ha jön az etetés ideje?", "Feltalálták már a cumisüveget is!" - a fenti kommenteket gyakran hallani, ha a nyilvános helyen történő szoptatás a téma.

Nos, tudjátok, mit? A legtöbb ilyen és ehhez hasonló reakció a tudatlanságból fakad - amit most igyekszem eloszlatni.

1. Az igény szerinti szoptatásnál nincs etetési idő.

Aki az etetés idejét emlegeti, az valószínűleg anyáink tejapasztó szokására gondol: akkoriban három óránként evett a baba, ha éhes volt, ha nem. Ilyenkor azonban nem éri elég inger a mellet, és a baba sem tudja beállítani a számára megfelelő tejmennyiséget, így a szoptatás két-három hónapon belül véget ér. Lássuk be: a mostani harmincasok és negyvenesek közül nem sokan "ciciztek" féléves korukig... A szüleink generációja pedig még mindig úgy hiszi, hogy az anyatej apadása "szerencse" dolga.

2. A szoptatás nemcsak etetés.

A félévesnél fiatalabb kiscsecsemő egyetlen tápláléka az anyatej (vagy annak híján tápszer). Ezután fokozatosan kaphatnak más ételeket is, de a WHO ajánlása szerint a kicsit még második életéve végén is ajánlott szoptatni. Ilyenkor a javasolt arány ⅓ anyatej, és kétharmad egyéb étel. Ezzel együtt a szoptatás soha nem csak táplálkozás. Ha sok inger éri a babát, a mellen nyugszik meg. Ha fáj a foga, cicit kér. Ha fáradt, és aludni szeretne, a szopómozgás és az anyatejben található nyugtató hormonok segítenek neki elszenderedni.

3. A szoptatás vagy cumisüveg 

Tévhit, hogy a cicizős baba kaphat cumisüveget, amiben lefejt tej, tápszer, tea vagy épp víz van. Bár ez kétségkívül praktikus volna, a szomorú valóság az, hogy a szopás és a cumizás két egészen másfajta technika. A csecsemők bő 95 százaléka pedig képtelen váltani a két bravúr között. Vagyis: ha megtanul cumizni, nem tud már szopizni, és ha profi szopótechnikával dolgozik (remélem, most adtunk a Google-ben a pornós találatoknak!), a cumisüveggel nem tud mit kezdeni.

A jelenség neve cumizavar, és olyan, mint az orosz rulett: bármikor beüthet, az első cumizástól a századikig. Aki tehát cumisüveget kínál a babának, az jó eséllyel búcsút mondhat a szoptatás örömeinek.

Forrás: Shutterstock

4. Aki igény szerint szoptat, az nem tud fejni.

Az igény szerinti szoptatás esetében mindig épp annyi tej van a mellben, amennyi az adott baba szükségleteit kielégíti. Vagyis ha lefejed, a baba épp aktuális adagját vonod el, cserébe viszont egy ponton túl plusz egy adaggal lesz több: vagyis a fejés a kereslet-kínálat elvét zavarja össze. És aki egyszer elkezd rendszeresen fejni, az utána kénytelen lesz még jó ideig ezt tenni. Márpedig fejni elég komoly fizikai munka, sokszor akár még ínhüvelygyulladást is kapnak tőle a nők.

5. Úgy is lehet szoptatni, hogy senki sem veszi észre.

Igen, hála a jó égnek, még csak textilpelenka vagy sátor alá sem kell bújni, ha diszkréten szeretnénk a mellünkre venni a csemetét. A legtöbb hordozóeszközben - karikás kendő, mei tai, csatos hordozó - kitűnően elcicizik akár órákon át a gyerkőc. És közben senki sem veszi észre, hogy mi történik a buszon, az étteremben, a hivatalban.

Valószínűleg azért csak a teljes mellet és bimbót villantó - csekély számú - nőket jegyzi meg a társadalom, mert a diszkréten szoptató társaik esetében azt hiszik, épp csak szundít a baba az anya illendően elfedett mellkasán - pedig francokat!

Remélem, ezek után senki nem akarja a szoptató anyákat hazaküldeni, vagy épp cumisüveg használatára kötelezni. Ha tisztában vagyunk a jelenség alapvető biológiai hátterével, megértjük, hogy a nyilvános szoptatás nem öncélú mellmutogatás, hanem a kicsi érdekét szolgálja.

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?