A mai lányok rámenősebbek, mint régen a fiúk?

A minap a fiam barátjával beszélgettem, és a lányokról is szó esett. Egyszer csak a következőt mondta: "Amióta a barátnőmmel szétmentünk, sok minden változott. Ő nagyjából megbecsült, de amúgy nagyon ritka az olyan lány, aki nem azt keresi, hogyan tegye tönkre a férfi lelkét."

Elgondolkodtam... Ha az emberi lélek jön szóba, valahogy hajlamosak vagyunk mindig a női érzékenységre asszociálni és sztereotípiákat alkotni. A férfiak racionálisak, figyelmetlenek, csapodárok, ergo: lelketlenek. Ezzel szemben a nők érzelmesek, figyelmesek, romantikusak, azaz: van lelkük. Erre most egy 18 éves srác azt mondja, hogy a lányok többsége tönkre akarja tenni a férfiak lelkét?! Hogy van ez?

Régen, úgy a huszadik század végéig, nemenként különböztek egymástól a kamaszokat érintő viselkedési szabályok. A szülők másképp korlátozták őket. Ha a lányok randiztak, kerülniük kellett azokat a helyeket, ahol kettesben lehettek szívük választottjával - főként a lányszoba hívogató nyoszolyáját -, nehogy megtörténjen a "baj".

A fiúktól azt várták el, hogy tiszteljék a lányokat, ők kezdeményezzenek, udvaroljanak, bókoljanak. A lányok csak erre reagálhattak - persze egy kicsit kéretve magukat -, szendén, pillarebegtetve, elpirulva egy bók hallatán. A legfontosabb pedig az volt, hogy ne adják oda magukat az első randin - sőt, még a másodikon és a harmadikon sem...

Most, 2018-ban kicsit más a módi, ami bizonyos fokig természetes. Változik a világ, a szülők jóval belátóbbak, engedékenyebbek. Megértették, hogy reggel nyolc és este tíz között is megeshet a "baj", akár egy buja liget árnyas padján is. Ésszerűbben próbálják irányítani gyermekeiket, akik ennek megfelelően felszabadultabban, természetesebben kezelik az emberi kapcsolatokat.

DE! És itt ez a fránya "de". Úgy érzem, időnként ez a felszabadultság kicsit erősre sikeredik, esetenként a nemi szerepek felcserélődését és átértékelődését is eredményezve. Ma a lányok egy (nagy?) része ugyanúgy szemrebbenés nélkül hívja randira a kiszemelt srácot, ahogy anno a fiúk tették, és kiköti, mire tart igényt - és ebbe már a szex is beletartozik.

Forrás: Shutterstock

Nem ritka, hogy ráírnak egy fiúra a közösségi oldal chat ablakában, vonzalmukat taglalva. Vagy mobilszámot csúsztatnak a srác zsebébe, pirulás nélkül tudatva: "bejössz nekem". Aztán dobják egy hét után - de előtte még jól megnyirbálják bimbózó férfiúi egóját.

A lányok merészebb hozzáállását nem kellene annyira helytelennek tekintenünk, ha nem űznének sportot belőle. És persze nem tolódna egyre korábbra az első aktuson túleső (kis)lányok átlagéletkora. A 13 éves lányom osztálytársnői már tavaly a "háromdés" szempilla rejtelmeit taglalták, és a "gázos" kapcsolataikról beszélgettek. Miután ügyesen lárvának sminkelték magukat az iskolai vécében, műkörmökkel díszített ujjakkal, push-up melltartótól feszülő haspólóban... Szerintem ez szomorú.

Viszont még mindig ez a jobbik estet, hiszen ők még nincsenek túl egy valódi kapcsolaton, pedig nagyon sok velük egykorú kislány már megtapasztalta, milyenek a "felnőttes játékok". Úgy érzem, van egy határ, amit nem szabadna átlépni. Mert az tényleg a lélek elvesztéséhez vezet. És ha nincs lelkünk, akkor másokét is meg akarjuk ölni.

Nem kétséges: a szülő legnagyobb felelőssége, hogy gyermekét a megfelelő irányba terelje. És a leghitelesebb minta maga a szülő, még ha ez a kamaszkorban nem is mindig nyilvánvaló. Vagyis nagymértékben rajtunk múlik, hogy kisgyermekünkből olyan kamasz, aztán felnőtt legyen, aki képes valódi emberi kapcsolatra.

Ne pedig a virtuális világot, vagy éppen a pornófilmek szereplőit tekintse etalonnak. Mert ha ez a folyamat tovább fokozódik, akkor tényleg olyan világban fogunk élni, ahol már nem sok értéke lesz a léleknek...

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?