Kiút az internetfüggőségből

Okostelefon-függők vagyunk, ez nyilvánvaló! Te is, én is, és még a 15 éves unokaöcsém is. Tök felesleges azt bizonygatni, hogy ez nem így van, sokkal hatékonyabb szembenézni a ténnyel.

Biztos vagyok benne, hogy ezzel senkinek sem mondtam újat, hiszen mind érzékeljük, hogy baromira rákattantunk a telefonjainkra. Persze sokaknak - hozzám hasonlóan - van magyarázata a folyamatos nyomkodásra: "A munkámhoz elengedhetetlen az online jelenlét." "Meg épp szakításban van a legjobb barátom, és kell neki a támasz, ha rám ír chaten." "És csak gyorsan utánanézek egy infónak..." Csak közben jön egy email, ami fontosnak tűnik. 

Forrás: Shutterstock

Egy értesítés, ami talán fontos. Jééé, nem felugrott egy érdekes hír? Addig, amíg betölt, küldesz egy szívecskét a pasidnak. És persze pihenni is kell, szóval belefér egy cuki cicás videó is, de akkor meglátod, hogy mekkora hülyeséget kommentelt egy cikkhez a kollégád...

És ez így zajlik, szüntelen körforgásban. Miközben természetesen lelkesen hangoztatod, hogy te márpedig nem vagy függő, és egyébként sem érdekel, hogy hányan like-olták, vagy kommentelték a fotódat. Egyszerűen szükséged van rá, hogy képben legyél, és különben is, a technika fejlődése sokkal inkább áldás, mint átok.

Ez lényegében így is van, sokat köszönhetünk neki. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy a függő ember nem szereti beismerni, ha bajban van. Gondolj csak az alkoholistákra vagy a zugivókra: hányszor szoktál esténként suttyomban rákukkantani az értesítésekre meg a levelekre? Hidd el, én tudom, miről beszélek, és azt is, hogy nem szabad elbagatellizálni a dolgot!

Nem véletlen, hogy külföldön (főleg a Szilícium-völgyben dolgozó IT-s alkalmazottak részére) már évek óta hatalmas sikerrel futnak a digitális detox nevet viselő táborok. Bizony, bizony. A hatalmas pénzeket kereső informatikusok és marketingesek nem restek mélyen a zsebükbe nyúlni, hogy garantáltan letegyék az összes kütyüjüket néhány napra. Lehet, hogy a te függőségi szintedet nézve ez most még túlzásnak hangzik. Azonban remekül példázza, hogy van az a szint, amikor már másként nem megy.

Forrás: Shutterstock

Mi a megoldás?

Először is, el kell fogadni, hogy az életben rengeteg olyan dolog van, amit hiába szeretünk, hosszú távon függőséget tud okozni. A közösségi médiának is van jótékony hatása, mert felpörgeti az agyunk jutalomközpontját. Hiszen folyamatosan csepegteti a valahová tartozás érzését, nem beszélve azokról a - sokszor látszólagos - kapcsolatokról, amiket egyre szorosabbra fűzünk a neten.

De ezzel párhuzamosan negatív hatást is gyakorol ránk, ugyanis csökkenti az idegrendszer fehérállományát bizonyos agyterületeken - ami baj, mert ez összefügg az ember döntéshozó képességével is. Pont úgy, mint az egyéb szenvedélybetegségek.

Ám ezt felismerni még nem elég, a tudást át kell ültetni a gyakorlatba is. A fokozatosság nagyon fontos, mert a közösségi média túlzott használatára sem egy pillanat alatt kattantál rá - ezért ahhoz is idő kell, míg átkonvertálod a kialakult szokásaidat.

Azt nem tudom, hogy neked konkrétan mi fog segíteni, de azt igen, hogy nekem milyen apró lépések váltak be:

1. A reggelt nem a Facebookon meg az Instán indítom!

Ennek az a feltétele, hogy lefekvéskor kikapcsolom a netet. Hidd el, hatalmas élmény a saját gondolataiddal ébredezni, ahelyett, hogy a szomszéd elcseszett kávéját bámulnád.

2. Viszlát, multitasking!

Tudtad, hogyha munka közben kikapcsolod a netet, és a feladatodra koncentrálsz, akkor jobban haladsz? Nekem újdonság volt, de csak ajánlani tudom.

3. Ágyő, mobilnet!

Na jó, ez már csak haladóknak való, és nem végletesen. Nyilván, ha szükségem van valamire a neten, akkor bekapcsolom. Viszont csak úgy, megszokásból nem görgetek a közértben sorban állás közben.

Fontos, hogy ha belevágsz, akkor legyél kitartó, és jutalmazd meg magad minden alkalommal, amikor sikerült leküzdeni a vágyat, hogy csak úgy lógj a szeren! ;-)

Szerinted még milyen okok állhatnak a közösségi média függőség mögött?

SHE

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?