Már csak azért sem, mert a legvadabb álmainkban sem számítunk arra, hogy ilyesmi velünk megtörténhet. Majd amikor mégis túlesünk egy komoly traumán, akkor azt soha többet nem fogjuk tudni kitörölni az agyunkból.
Az emberek három eltérő módon reagálhatnak ezekre a nehéz, fájdalmas, veszteséggel társuló eseményre:
Vannak, akik a trauma után életük legtöbb területén már nem tudják újra felvenni azt a ritmust, amiben előtte éltek. Ők a túlélők. Náluk állandósulnak a pszichés és a testi problémák. Állandó depresszióval és szorongással küzdenek, emiatt könnyen elszigetelődhetnek másoktól. Így magányossá válnak, és akár a munkájukat is elveszíthetik - ezzel még mélyebbre süllyednek a kilátástalanságba.
Mások megpróbálják feldolgozni a megélt fájdalmakat, és ha ez sikerül nekik, akkor fel tudnak épülni a traumából. Akiknek ez összejön, azok képesek ott folytatni az életüket, ahol a nem várt esemény előtt abbahagyták. Ugyanúgy tudnak élni, dolgozni, mint előtte, és normális kapcsolatot tudnak ápolni szeretteikkel is. Ez egy ideális helyzetnek tűnik, de van, aki még ennél is jobban jön ki ebből a helyzetből.
Léteznek olyan emberek, akik a fájdalom és veszteség átélése után nemcsak feldolgozzák azokat, hanem erőt merítenek belőlük. Az életük különböző területein jobban teljesítenek. Ezt a jelenséget nevezik poszttraumás növekedésnek.
Fontos leszögezni, hogy egy traumatikus esemény mindig veszteséggel jár, tehát még ha utólag sikerül is profitálni belőle, semmiképp sem nevezhető jó dolognak! Ráadásul a poszttraumás növekedés nem a trauma következménye, sokkal inkább annak az eredménye, ahogyan valaki képes megbirkózni a történtekkel. Tehát az a lényeg, hogy az áldozatnak milyen a hozzáállása a történtekhez.
Azt figyelték meg, hogy akik kihívásként élték meg a helyzetet azoknak 30-70%-a megtapasztalta, hogy a szerencsétlenségnek pozitív hozadékai is vannak.
A poszttraumás növekedést az élet 5 különböző területén érzékelhetik a veszteséget elszenvedők:
A trauma lehetőséget nyújthat arra, hogy újraértékeljük az életünket. Segíthet felállítani a prioritásokat, rájönni arra: mi az, ami igazán számít. Sokkal könnyebben mondunk nemet, hisz nem akarunk már másoknak megfelelni. Sok esetben a poszttraumás növekedés segít abban, hogy nyitottabbá váljunk mások szenvedéseire.
Számtalan szervezet elindulása köszönhető egy tragikus eseménynek. Például egy anyuka, aki elvesztette gyermekét, maga is gyásztanácsadóvá válik, hogy segítsen másoknak veszteségük feldolgozásában. Vagy egy férfi, aki miután maga balesetet szenvedett, létrehozott egy alapítványt, melynek célja a balesetet elszenvedettek lelki támogatása.
Mi, emberek, csodás képességekkel rendelkezünk. Arra is képesek vagyunk, hogy egy traumával megküzdve erősebbé váljunk. Sokakat juttatott el egy veszteség egy olyan útra, ami életük missziójához vezetett. Valahogy arra vagyunk megalkotva, hogy képesek legyünk a növekedésre a nehézségeken keresztül is.
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.