

Az emberek többsége csak a Százegy kiskutya című regényt és Szörnyella de Frászt köti a nevéhez, de Dodie Smith ennél jóval több volt: színésznő, drámaíró, forgatókönyvíró, önéletrajzíró, és egy olyan alkotó, aki kilencévesen írta az első darabját.

Forrás: Gamma-Keystone
- Dodie Smith egy londoni bútorbolt eladójaként, az ebédszüneteiben írta meg első sikeres színdarabjait.
- Az írónő a II. világháború elől Amerikába ment, ahová kilenc saját dalmatáját is magával vitte.
- Pongo nevű kutyája és egy kutyabundáról szóló sötét vicc ihlette a Százegy kiskutya történetét.
A Százegy kiskutya írónője tízévesen írta meg első színdarabját
Pontosan 130 évvel ezelőtt, 1896. május 3-án született meg Dorothy Gladys Smith, akit a világ ma már csak Dodie Smith-ként, a Százegy kiskutya és a divatbolond főgonosz megalkotójaként ismer. Bár a legtöbbünknek Szörnyella de Frász jut róla eszébe, Dodie élete regényeihez hasonlóan kalandosra sikeredett. Apját csecsemőkorában elvesztette, így édesanyjával a nagyszülőkhöz költöztek Manchesterbe. Ebben a házban minden a művészetről szólt: a nagybátyja amatőr színész volt, a család pedig megszállott színházlátogató. Nem is volt kérdés, hogy a kis „Dodo” is erre az útra lép, tízévesen már megírta az első színdarabját, és alig várta, hogy meghódítsa a világot.
A siker azonban nem jött könnyen. Bár bejutott a neves londoni RADA drámaakadémiára, a sors és a genetika mintha ellene dolgozott volna. Hiába volt tehetséges, alacsony termete miatt folyton lecsúszott a vágyott drámai főszerepekről. A megélhetés kényszere végül egy bútorboltba sodorta, ahol eladóként dolgozott. Ám a zsenialitást nem lehet csak úgy lesöpörni. Dodie az ebédszünetekben és munkaidő után titokban írta színdarabjait. Első sikerét, az Autumn Crocus-t (Őszi krókusz) még férfinév alatt küldte be, mert tartott tőle, hogy női szerzőt komolyan sem vesznek a szakmában.
Amikor kiderült, hogy a siker mögött ő áll, a lapok gúnyosan „boltoslánynak” nevezték, de őt ez már nem állíthatta meg.
Hamarosan a brit színházi élet egyik legfontosabb alakja lett.
Kilenc dalmatájuk volt otthon
A dalmaták iránti rajongása pedig nem csupán egy jól eladható ötlet volt, hanem hozzá tartozott. Amikor a II. világháború elől férjével az Egyesült Államokba hajózott, természetesen a kutyáik is velük tartottak a hajón. Amerikában sikeres forgatókönyvíró lett, de a lelke mélyén folyton Angliába vágyott vissza. Ebből a mardosó honvágyból született meg kultikus ifjúsági regénye, az Enyém a vár.
Amikor az ’50-es években végre hazatérhettek, már egy egész falka, összesen kilenc dalmata szaladgált körülöttük a nappaliban.
Köztük volt az eredeti, hús-vér Pongo is, aki később a világhírű regény főhősének nevét kölcsönözte.
A Százegy kiskutya alapötlete valójában egy egészen morbid pillanatból indult. Egyik délután egy barátjuk vendégeskedett náluk, aki a nappaliban cikázó sok-sok pöttyös kutyát látva lazán megjegyezte:
„Milyen csodás bundát lehetne csinálni belőlük!”
Míg más talán nevetett volna a fekete humoron, Dodie-ban azonnal megfagyott a vér, és abban a pillanatban megszületett fejében Szörnyella de Frász alakja. Walt Disney maga is annyira beleszeretett a könyvbe, hogy azonnal megvette a jogokat. Dodie ugyan elégedett volt a rajzfilmmel, de büszke alkotóként odaszúrt egy kicsit Disney-nek, amiért kevesebb elismerést kapott, mint szerinte járt volna. Később élőszereplős film is készült a zseniális Glenn Close főszereplésével.
Végül 94 évesen hunyt el, és hamvait kéréséhez híven a tengerbe szórták, szabadon hagyva az utókorra egy olyan örökséget, amely ma is gyerekek millióit tanítja meg a kutyák szeretetére.
Nyitókép: Getty Images
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!