Az utolsó pillanatban menekült meg a guillotine alól Madame Tussaud, a viaszbábuk kitalálója

panoptikum Madame Tussauds múzeum Madame Tussauds viaszfigura
Élete legalább olyan kalandos volt, mint azoké, akiket megformázott sőt, talán még kalandosabb. Madame Tussaud neve ma már elválaszthatatlan a világhírű panoptikumtól, de az asszony mögötti történet sokkal kevésbé ismert, mint a viaszbábui.

Madame Tussaud nevéről mindenkinek a világhírű panoptikum jut eszébe, ahol bárki pózolhat Harry és Meghan, Marilyn Monroe vagy épp Harrison Ford viaszmása mellett. De vajon ki volt az az asszony, aki mindezt megálmodta?

Madame Tussaud panoptikum, II. Erzsébet szobra.
A londoni Madame Tussaud panoptikumban II. Erzsébet viaszfiguráján az utolsó simításokat végzik
Forrás: PA Images/Getty Images
  • A fiatal Marie egy különc orvos, Philippe Curtius mellett sajátította el a viaszszobrászat titkait, és már tizenhat évesen zseniálisan formázta meg Voltaire-t.
  • A francia forradalom alatt halálra ítélték és leborotválták a fejét, de az utolsó pillanatban megkegyelmeztek neki, azzal a feltétellel, hogy a guillotine áldozatainak halotti maszkjait kell elkészítenie.
  • Miután házassága tönkrement, harminc éven át járta Nagy-Britannia városait ládákba csomagolt bábuival, míg végül Londonban megnyitotta állandó kiállítását.

Strasbourgban kezdődött, Bernben folytatódott

265 évvel ezelőtt, 1761-ben született Anne Marie Grosholtz a kelet-franciaországi Strasbourgban, nehéz körülmények között. Apja, Joseph Georg Grosholtz a hétéves háborúban esett el, még azelőtt, hogy a lány megszületett volna. Így az édesanyja, Anna-Maria Waltner egyedül nevelte a kislányt, ami akkoriban nemcsak nehéz dolog volt, hanem egyenesen kilátástalannak számított.

A fordulat hatéves korában jött: anyja elhatározta, hogy felcsap házvezetőnek egy bizonyos Philippe Curtius doktornál Bernben. Curtius különc figura volt – orvosként dolgozott, de igazi szenvedélye a viaszszobrászat volt. A kis Marie hamar beleszeretett a munkába, amit a "nagybácsi" – ahogy ő hívta – végzett, és Curtius is észrevette, hogy a lánynak van érzéke hozzá. Eleinte csak nézte, aztán segített, majd lassan tanítványa lett.

panoptikum
Marilyn Monroe szobrát is kiállították a pekingi panoptikumban.
Forrás: Anadolu/Getty Images

Amikor Curtius úgy döntött, hogy Párizsban próbál szerencsét a figuráival, Marie végül követte őt. 

A francia fővárosban kinyílt a világ: a doktor hamarosan elkészítette XV. Lajos szeretőjének, Madame du Barrynak a viaszmását – ami ma a Tussaud-gyűjtemény legrégebbi darabja –, és megnyitotta első kiállítását. 

Marie pedig egyre többet dolgozott önállóan is.

A panoptikum elődjében Voltaire és Rousseau is helyet kapott

Tizenhat éves korára Marie már saját szobrokat készített. Első önálló munkája Voltaire volt. Ezután Benjamin Franklin következett, majd Rousseau-t formázta meg. Tehetségét a versailles-i udvarban is észrevették: egy ideig XVI. Lajos húgát, Erzsébetet tanítgatta rajzolásra és modellezésre. Ez persze szép lehetőség volt, de jött vele egy kis mellékhatás is: mindenki azt hitte, hogy a királyi család embere. Ez 1789-ben vált igazán veszélyessé.

Amikor a forradalom tüze fellángolt, 

Párizs utcáin tüntetők vonultak – és a tömeg élén Curtius viaszmásait vitték, köztük Jacques Necker pénzügyminiszter és Orléans hercege fejét.

A szobrokkal végigvonultak az utcákon, mintha bizarr temetési menet lennének. Curtius ügyesen lavírozott: hamar felfogta, hogy a túlélés titka az alkalmazkodás, és galériájában lecserélte az arisztokratákat forradalmi hősökre.

Marie-nak azonban ez sem nyújtott elegendő védelmet. Letartóztatták, felkészítették a kivégzéshez, haját is lenyírták, amikor az utolsó pillanatban Jean-Marie Collot d'Herbois, a Jakobinus Klub elnöke kiszabadította. De nem ingyen: ezután a guillotine áldozatainak halotti maszkjait kellett elkészítenie. XVI. Lajos, Marie Antoinette, Robespierre – mindannyian megfordultak a műhelyében, nem a legjobb körülmények között.

panoptikum
A londoni panoptikumban bárki "puszit adhat" George Clooney-nak.
Forrás: FilmMagic/Getty Images

Szerelem, válás és egy bűvész – A panoptikum igazi eredete

1795-ben Marie hozzáment François Tussaud mérnökhöz. Két fiuk született, Joseph és François, de a házasság egyre inkább szétesett – a pénz elfogyott, a forradalom romba döntötte az üzletet, a hangulat otthon sem volt felhőtlen.

A fordulat egy Paul Philidor nevű német bűvész személyéhez kötődik, aki „varázslámpájával" kísérteteket és szellemeket vetített a nézők elé, és remek szemmel látta meg, hogy Marie viaszbábui mennyire illenének a show-ba. 1802-ben Marie összeszedte magát, fogta az idősebbik fiát, és elindult Londonba. Philidorral való együttműködése nem sült el különösebben jól – a bűvész nem igazán törte magát Marie figuráinak reklámozásával –, de az asszony nem tért haza. Inkább turnéra indult a Brit-szigeteken.

Ez a turné majdnem harminc évig tartott. Harminc év, városról városra, fiával az oldalán, ládákban a szobrok. Az asszony közben rendszeresen küldött pénzt Párizsba a férjének és kisebbik fiának – amit, mint később kiderült, Tussaud az utolsó fillérig elvert. 1835-ben végre megnyílt az első állandó kiállítása a londoni Baker Streeten. 1837-ben a fiatal Viktória királynő megengedte, hogy koronázási ruhájában megformázzák – és ezzel Madame Tussaud neve örökre beírta magát a köztudatba.

Madame Tussaud nyolcvannyolc évesen ment el, de a neve maradt

Marie Tussaud pontosan 176 évvel ezelőtt 1850. április 16-án hunyt el, 88 éves korában. Emlékiratait még 1838-ban diktálta le Francis Hervé íróbarátjának – tele anekdotákkal, amelyekről soha nem derült ki teljes biztonsággal, hogy mind igaz-e. De az emlékiratok hangja, az a laza, önbizalmas mesélőstílus pontosan illik egy olyan nőhöz, aki túlélte a forradalmat, elhagyta a férjét, és egyedül épített fel egy birodalmat.

A panoptikum vállalkozást két fiára hagyta, akik tovább bővítették. Ma a Madame Tussaud’s-lánc a világ több mint húsz városában üzemel, Londontól Shanghajon át New Yorkig, Budapesten is található panoptikumuk. Az a hegyes állú, szemüveges asszony, aki egykor egy svájci orvos műhelyében tanult viaszt formázni, valószínűleg nem gondolta, hogy háromszáz évvel később még mindig az ő neve fogadja a látogatókat – viaszmása formájában, a bejáratnál.

Nyitókép: Hulton Archive/Getty Images

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a SHE Google News oldalán is!
Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.