A Radetzky-induló dallamaival hódított, de a színpadon sem fogta vissza magát: barátjával a nézők előtt összeverekedett. Johann Strauss saját fiával is kíméletlen versenybe szállt a báltermek kegyéért.
Ma pontosan 222 évvel ezelőtt 1804. március 14-én született meg az a férfi, aki nélkül a bécsi újévi koncert ma valószínűleg csak egy unalmas komolyzenei est lenne. A zseniális Johann Strauss nemcsak a keringőt tette szalonképessé, hanem egy olyan zenei dinasztiát is alapított, amely évtizedekig diktálta a ritmust Európa táncparkettjein.
Forrás: Hulton Archive/Getty Images
- Mindössze 12 éves korára elveszítette mindkét szülőjét, így gyámság alá került és könyvkötőinasnak adták.
- Megtiltotta gyermekeinek a zenei pályát, ami miatt élete végéig tartó, kíméletlen szakmai rivalizálás alakult ki közte és leghíresebb fia, az ifjabb Johann Strauss között.
- Legismertebb művét 1848-ban, a győztes tábornok tiszteletére írta.
A kis Johann Strauss hányatott gyerekkora
Johann Strauss nem éppen ezüstkanállal a szájában született. Szülei, Franz Borgias Strauss és Barbara Doll egy apró fogadót vittek Bécs Leopoldstadt negyedében. A kisfiú gyakorlatilag a kocsmaasztalok között nőtt fel, ahol a népzenészek hegedűszója volt a mindennapi háttérzaj. Alig hétéves volt, amikor édesanyja meghalt, majd pár évvel később apja is követte őt – holtan találták a Dunában. A pletykák szerint a hitelezői elől menekült az öngyilkosságba, de ez akkoriban nem sokat segített az árván maradt fiúnak.
Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt ajánljuk figyelmedbe.
Gyámja úgy gondolta, a zenélésből nem lehet megélni, ezért beadta inasnak egy könyvkötőhöz. Johann viszont nem a bőrkötésekkel akart bíbelődni, hanem a húrokkal. Titokban hegedülni tanult, és amint tehette, megszökött a műhelyből. Szerencséjére belebotlott Michael Pamerbe, a kor ismert tánczene-szerzőjébe, aki fantáziát látott a srácban, és bevette a zenekarába. Itt ismerte meg Joseph Lannert, akivel hamarosan elválaszthatatlan barátok lettek, legalábbis egy ideig.
Johann Strauss és a barátja vonókkal és kottatartókkal estek egymásnak
Lanner és Strauss eleinte együtt muzsikáltak, kvartettként járták a bécsi kávéházakat. Olyan népszerűek voltak, hogy hamarosan már egy egész zenekart kellett fenntartaniuk, mert mindenki az ő zenéjükre akart táncolni. Strauss volt a másodhegedűs, de érezte, hogy több van benne, mint hogy valaki más mögött álljon.
A barátságuknak egy hatalmas nyilvános verekedés vetett véget: egy fellépésen annyira összevesztek, hogy vonókkal és kottatartókkal estek egymásnak.
1825-ben Johann önállósodott, és megalapította saját zenekarát. Ez volt az a pont, ahol a bécsi keringő stílusa igazán kiforrott. Strauss nemcsak írta a zenét, hanem ő maga volt a showman: hegedűvel a kezében vezényelt, miközben majdnem kiesett a székéből a ritmustól.
A nők imádták, a férfiak pedig irigyelték a lendületét.
Ebben az időben vette feleségül Maria Anna Streimet is, aki ugyan hat gyermeket szült neki, de a családi béke nem tartott sokáig.
A Radetzky-induló születése és a családi viszályok
Az idősebb Johann Strauss sikerei csúcsán már egész Európát bejárta, még Viktória királynő koronázásán is ő szolgáltatta a talpalávalót. Miközben a karrierje szárnyalt, a magánélete romokban hevert. Volt egy szeretője, Emilie Trampusch, akitől szintén született nyolc gyereke. A két család közötti őrlődés és a folyamatos turnézás felemésztette a türelmét. Ami azonban a leginkább dühítette, az a saját fia, az ifjabb Johann tehetsége volt.
Az apa kategorikusan megtiltotta a fiainak, hogy zenésznek álljanak. Azt akarta, hogy bankárok vagy tisztviselők legyenek, mert tudta, milyen kegyetlen ez a szakma. Amikor kiderült, hogy a "kis Nani" titokban hegedülni tanul, kitört a balhé. A családi viszály – amely a történelemben oly sokszor előfordult másokkal is – odáig fajult, hogy az apa és a fiú konkurens zenekarokkal próbálták elhappolni egymás elől a bécsi bálokat. Ennek az időszaknak a legnagyobb slágere az 1848-as Radetzky-induló lett, amit Johann a győztes tábornok tiszteletére írt.
A sors fintora, hogy bár ez a leghíresebb műve, ma már inkább az újévi koncertek tapsolós fináléjaként ismerjük, nem pedig katonai indulóként.
Johann Strauss tragikus halála
A megfeszített tempó végül benyújtotta a számlát. 1849-ben, mindössze 45 évesen, Johann elkapta a vörhenyt egyik házasságon kívüli gyerekétől. Az állapota gyorsan romlott, és végül egyedül, a szeretője lakásán halt meg. A legenda szerint Emilie annyira megrémült a betegségtől, hogy a holttestet magára hagyva elmenekült a lakásból, így a nagy zenészt meztelenül, egy üres szobában találták meg a barátai.
A temetése azonban grandiózus volt: harmincezer ember kísérte utolsó útjára, ami jól mutatta, mekkora hatással volt Bécsre.
Bár életében mindent megtett, hogy elnyomja fiait, halála után az ifjabb Johann Strauss vette át a zenekarát, és vitte tovább a nevet a világhír felé. Az öreg Johann volt az, aki kitaposta az utat, aki a kocsmák mulatós zenéjéből elegáns művészetet faragott, és aki megtanította a világot háromnegyedes ütemre lüktetni.
Nyitókép: Hulton Archive/Getty Images
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
