Nagy szerelemnek indult, irodalmi botrány lett belőle. Ady Endre szerelme nem csendes, boldog történet volt, hanem hangos, fájdalmas és időnként kifejezetten kegyetlen.
Ady Endre és Brüll Adél 1903. augusztus 6-án találkoztak először Nagyváradon, egy kávéház teraszán. Adélt férjezett asszonyként ismerte meg. A nő látogatóba érkezett haza Párizsból a szüleihez. A művelt, vagyonos asszony és a nyughatatlan, örökké bizonyítani vágyó költő az első pillanattól kezdve egymás idegein táncoltak. Ady Endre szerelme, Léda nemcsak rajongott érte, hanem formálni is akarta, amit Ady hol élvezett, hol a háta közepére nem kívánt.
Forrás: Universal Images Group Editorial/Getty Images
Ady Endre szerelme egyben múzsája és mecénása is volt
Brüll Adél nem az a háttérben meghúzódó asszony volt. Határozott véleményét és ízlését sem rejtette véka alá, nem félt kimondani, ha valami nem tetszett neki.
Ady egyszerre csodálta ezért és sokszor megsértődött csípős megjegyzésein. A kapcsolatukban állandó volt a feszültség.
Ha együtt voltak, szikrázott a levegő, ha pedig egymástól távol, akkor jöttek-mentek a levelek, a szemrehányások, a kibékülések és az újabb sértések.
Szerelme múzsája és verseinek alanya is volt. Adél visszafelé Léda, így hívta a nőt, hozzá írta a Léda-verseket. Ezekben a költeményekben ott van a vágy, a féltékenység, az önmarcangolás, az istenítés és a rombolás is. Léda egyszerre volt istennő és bűnbak. A költő hol a mennybe emelte, hol a porba rántotta. Állandóan harcoltak egymással, mindketten tisztában voltak azzal, hogy ez felőrli őket, mégsem tudtak szabadulni a másiktól.
Ady Endre szerelme: kilenc évig harcoltak egymással
Léda sokszor próbálta kordában tartani a költőt, féltette az egészségét: Ady ugyanis sokat dohányzott és rengeteget ivott, az asszony azonban meg akarta őrizni a költő jó hírét, és gyakran a szétszórtsága miatt is fegyelmezte. Ady viszont nehezen viselte, ha korlátozni akarták, szerette a szabadságát, még akkor is, ha közben szenvedett, vagy kárt tett magában. A kapcsolatuk tele volt féltékenységgel, állandóan gyanakodtak egymásra.
Ady Endre szerelme közben maga is legendává vált. Az irodalmi élet feszülten figyelte őket. A versekből mindent ki lehetett olvasni, azt is, hogy éppen béke van, vagy újabb vihar közeleg. A költő sorai gyakran árulkodtak a hangulatáról. Ez a kilenc év valójában egy érzelmi hullámvasút volt. Fent a mennyország, lent a pokol, középút alig.
Adél számára a férje, Diósy Ödön mindvégig ott maradt a háttérben, egyfajta furcsán toleráns harmadikként.
Nemcsak tudott a viszonyról, de sokszor anyagilag is támogatta a párizsi életüket.
A mindent elsöprő szerelem brutális lezárása
A végén már nem maradt sok a régi varázsból. A korábbi izgalom már egyre fárasztóbbá vált, a szenvedélyt pedig a keserűség váltotta fel. Ady nem csendben lépett ki ebből a kapcsolatból, hanem verssel. Az „Elbocsátó, szép üzenet” című költemény nyilvános ítélet volt. A költő nemcsak szakított, hanem mintha meg is akarta volna semmisíteni azt az asszonyt, aki éveken át mellette állt. A sorok kegyetlenek, hidegek – ezzel együtt, így vált a vers a magyar irodalom egyik legdrámaibb nyilvános szakításává. A világirodalomban persze megesett, hogy szakítós levéllel, írásban bontottak fel kapcsolatokat, így járt például például mások mellett Ernest Hemingway is.
Ady, ha elragadták érzelmei, nem a finom megoldások embere volt. Végletekben tudott gondolkodni: nagyon szeretett, de ha szakított, akkor azt véglegesen, hangosan tette.
Léda számára ez a vers nemcsak irodalmi mű volt, hanem személyes seb.
A nyilvánosság előtt kellett szembesülnie azzal, hogyan látja őt az a férfi, akinek éveken át múzsája volt. A szakítás után Léda bár férjével, Diósy Ödönnel továbbra is házas maradt, visszavonult a közélettől, soha többé nem keresett új szerelmet, és nem bocsátott meg Adynak.
Mikor halt meg Ady Endre?
A költő ezzel szemben valóságos menekülésbe kezdett: a magánytól való rettegése miatt számtalan futó kalandba keveredett. Kereste az új Lédát, de csak árnyékokat talált, mígnem 1914-ben feltűnt a színen a nála jóval fiatalabb Boncza Berta, azaz Csinszka. Ez a házasság azonban már nem a perzselő erotikáról és lángoló szerelemről szólt, hanem a beteg költő kétségbeesett kapaszkodásáról a fiatalságba és a gondoskodásba. Ady Endre élete 1919. január 27-én halt meg egy budapesti szanatóriumban, ahol a spanyolnátha szövődményei végleg legyőzték a szervezetét. Állítólag temetésén Csinszka lerúgta a Léda által vitt koszorút Ady sírjáról, annyira nem bírt féltékenységével. A férjezett asszony, aki Ady halála után is őrizte a költőóriás emlékét, örökre beírta magát a magyar irodalomtörténetbe.
Érdekességek Ady Endréről
- Hol született Ady Endre?
- Ady Endre az akkori Szilágy megyei Érmindszenten született 1877. november 22-én. A falu ma Romániához tartozik, és a költő tiszteletére ma már az ő nevét viseli: Adyfalva.
- Hány Ady Endre vers született?
- Ady Endre rendkívül termékeny alkotó volt, összesen körülbelül 1000-1100 verse maradt ránk.
- Ady Endre Őrizem a szemed című versét kinek írta?
- Ez a költemény Ady Endre késői korszakának legszebb szerelmes verse, amelyet feleségének, Boncza Bertának, azaz Csinszkának írt.
Nyitókép: Universal History Archive/Getty Images
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
