
Jean-Honoré Fragonard egy meglehetősen frivol korszaknak, a rokokó érzéki korának volt a sztárfestője. Mivel a házastársi kapcsolatok legnagyobb része érdekházasság volt, sűrűn került sor házasságon kívüli kalandokra. A férjek toleránsan tűrték, hogy a feleség is szeretőt tartson, persze csak miután gondoskodott az örökösökről - és mindennek a legnagyobb diszkrécióval kellett történnie. Egy ilyen titkos találkozást örökített meg a művész A lopott csók című festményén.
A romantika korában ugyan más témák foglalkoztatták a művészeket, de a csók témája ebből az időszakból sem maradhatott ki. És ki lenne az ábrázolásra a legmegfelelőbb, ha nem minden idők legromantikusabb, legtragikusabb szerelmespárja, Rómeó és Júlia? A kép Francesco Hayez műve.
Edvard Munch festményén a szerelmespár a szó legszorosabb értelmében egymásba olvadva látható. Szerintem ez a legérzékibben megjelenített csókjelenet, amit valaha megfestettek. A motívum állandó kísérője a norvég művész egész életművének.
A legismertebb csók a világon valószínűleg az osztrák szecessziós festő, Gustav Klimt műve. Klimt aranykorszakában született, és eredetileg a szerelmespár címet kapta, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a festmény maga a szerelem allegóriája.
A legakrobatikusabb csókot Marc Chagall festette meg nekünk. A férfi bizony megdolgozik ezért a születésnapi csókért, ahogy azt a cím is elárulja. Azonban jól érzékelhető az a finomság, intimitás, delejes vonzalom, ami a szerelmespárt mágnesként vonzza egymáshoz. Chagall élete szerelmét, Bellát, és saját magát örökítette meg a képen.
A szürrealista René Magritte csók festménye az egyik legbizarrabb mű, ami a témában megszületett. Bizony felkapjuk a fejünket, és kérdések merülnek fel: miért takarta le a festő a szerelmeseinek a fejét lepellel? Nem választja el, idegeníti el őket éppen ezzel egymástól? Egy biztos: így a szemlélődő nem "kukkolhat" bele az intim jelenetbe, de a művész eközben mégiscsak egy igazán érzéki pillanatot mutat be.
Roy Lichtenstein munkásságában sokszor megjelenik a csók motívuma. A Kiss II. a festő tipikus képregény stílusában készült, ahol a két szerelmes bensőséges ölelkezésben talál egymásra. És mivel egy csók többet mond ezer szónál, ezúttal még szövegbuborékot sem kellett tennie a festményére magyarázatként.
Nyitókép: AFPforum
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.