Korában perverznek tartották, ma Gustav Klimt még egy mesében is főszerepet kapott

Gustav Klimt tisztában volt ugyan azzal, hogy tud rajzolni és festeni, de nem volt teljesen meggyőződve tehetségéről. Igazán csak képein keresztül tudott kommunikálni, nem volt nagy társaságkedvelő, se szóban, se írásban nem volt képes igazán kifejezni gondolatait, érzéseit. Ismerd meg élete jelentős és érdekes pontjain keresztül a művészt.

Az 1862-ben született Gustav Klimt egy Bécs környéki faluban nevelkedett egy hétgyermekes családban, és már egészen kiskorától kezdve körbevette a képzőművészet ereje. Édesapja rézmetsző volt, ezt a szakmát pedig Gustav és öccse, Ernst is kitanulták, egy ideig együtt is dolgoztak.

Gustav Klimt csodás, olykor fedetlen keblű, olykor buja tekintetű alakjaiban mai szemmel semmi kivetnivalót sem találni, de a századfordulót megelőző években bizony sokan botrányosnak tartották a szecesszió mesterének stílusát. Sőt, többen egyenesen pornográfnak és perverznek titulálták a képeit. A bécsi egyetem például megrendelt egy freskósorozatot, ám annak ellenére, hogy a filozófia, az orvostudomány és az igazságszolgáltatás allegorikus alakjait kellett Klimtnek ábrázolni, már a vázlatok is annyira kicsapták a megrendelők biztosítékát, hogy azonnal visszavonták a felkérést és visszakérték az előleget is.

A festőművész életműve leginkább a megfestett nőalakjairól ismert, akiknek a tekintetében is ott tükröződik a büszkeség, a szemérmetlen bujaság, az önbizalom és a rejtélyesség. Kevés férfi szerepel a képein, de sosem a maszkulin erőteljességet, inkább egy csepp feminim ártatlanságot képviselnek a vásznon.

Önarcképet sosem festett, de egyik leghíresebb művén igen kitüntetett helyen szerepel, bár arca nem látszik. A csókcímű festmény férfi alakja maga Klimt, akit a karjában tart pedig Emilie Flöge divattervező és üzletasszony. A hölgyet egyébként a festő több képén is láthatjuk, mivel Klimt múzsájaként tekintett rá.

Gustav Klimt és Emilie FlögeForrás: AFP/APA-PictureDesk/Austrian Archives

1892-re elvesztette édesapját és testvérét is, minek hatására Gustav Klimt depresszióssá vált – hiszen onnantól kezdve egyedül neki kellett eltartani családját. Sosem költözött el otthonról, haláláig édesanyjával élt. Nem vettette meg azonban a női nem nyújtotta örömöket, és annak ellenére, hogy nem bonyolódott házasságba, kapcsolataiból legalább 14 gyermeke született, melyek közül ő mindössze hármat ismert el.

 

Frida Kahlo tragikus életében egy magyar szerető is elfért
Vannak alap dolgok, amiket mindenki tud Frida Kahlo életéről, de, ha te nem tartozol az „összenőtt szemöldökű festőnő képével menőbb az outfitem" csoportba, akkor itt van pár érdekesség a Frida Kahlo testét és lelkét befolyásoló hatásokról. Olvasd tovább!

A tehetséges és igen puritán életet élő festőművész egy agyvérzés következtében félig lebénult, majd elkapta a spanyolnáthát. 1918. február 6-án, 56 évesen hunyta le örökre a szemét.
Gustav Klimt csodás szecessziós festményei a mai napig valamiféle álomszerű csodálattal töltik el az embereket. Halála miatt több műve is félbe maradt, de szép számmal vannak kész képei is örökségében. Az egyikkel például megdöntötte Picasso rekordját: 2006-ban ugyanis a az Ausztria Mona Lisájaként is emlegetett Portrait of Adele Bloch-Bauer I című festményét 135 millió dollárért vette meg a Neue Galerie New York.

Mia és én, avagy a készítők gyerekszobájában egészen biztosan Gustav Klimt képei lógtak. A holland–német–olasz–kanadai vegyes technikával készült mesefilm egyik felében Mia egy hús-vér lány, aki azonban nem nevezhető hétköznapinak: apjától kapott egy varázskönyvet és egy hozzá tartozó csodakarkötőt, ezek segítségével tud eljutni Centopiába, mint tündér. Ez a világ pedig le sem tagadhatná, hogy szereplőit Gustav Klimt művei alapján alkották meg.

 Nyitókép: AFP

    Ezt olvastad már?