Schindler listája: A kerítés egyik oldalán élet, a másikon halál...

A szívszorító történet hatalmas sikert aratott a filmművészetben, és máig megdobogtatja a nézők szíveit is.

Ma, március 10-én pontosan 27 éve, hogy hazánkban is bemutatták azt a filmklasszikust, amit én legutóbb éppen a mádi zsidó temető melletti vendégházban láttam. A lakást ahol megszálltam, egyetlen kerítés választotta el az egykori temetőtől, ahol szebbnél szebb síremlékek sorakoztak. Egyetlen kerítés állt az élet és a halál között éppen úgy, ahogy a filmben is.

A koncentrációs táborba hurcolt zsidók megmentőjéről Oskar Schindlerről szóló fekete fehér mozit,1993. december 16-án mutatták be Amerikában. Rendezője Steven Spielberg minden idők legfontosabb filmjét alkotta meg, és ezzel beírta magát a rendezők nagy könyvébe is. A Schindler listája hét Oscar-díjat nyert, elhozta a legjobb film, legjobb rendező és további öt kategória díját is. Ezek azok az információk, amiket a legtöbb ember azonnal el tud mondani a mesterművel kapcsolatban. Ám az alábbi tudnivalók közül a legtöbb mindenkinek újdonságként hathat.

A film alapja Thomas Keneally regénye, amely a Schindler bárkája címen vált ismertté.

A Schindler listája 1993.-ban az év negyedik legtöbb bevételét hozó filmje volt, hiszen 222 millió dollár bevételt generált. Ehhez képest szinte aprópénz volt a 22 millió dolláros gyártási költség, amivel ma is a valaha volt legdrágább fekete fehér filmként tartják számon.

Ralph Fiennes mindenre képes volt a szerep kedvéért, összesen tizenhárom kilót szedett fel a forgtások előtt, hogy Amon Göth bőrébe bújhasson. Hízókúrája receptjének az egyik legfontosabb alapelemeként rengeteg Guinesst ivott.

Steven Spielberg azon szerencsés filmesek közé tartozik, akik engedélyt kaptak arra, Auschwitz-ban az egykori koncentrációs táborban forgassanak. Érdekes módon ő mégsem élt ezzel a kiváltságos lehetőséggel, úgy érezte, hogy azzal, hogy kamerákat visz az egykori fogolytáborba meggyalázta volna az áldozatok emlékét. Ráadásul a rendező egyetlen dollárt sem fogadott el a film elkészítéséért.

Sokak számára hihetetlen, de a rendező alapvetően Harrison Fordnak szánta Oskar Schindler karakterét, aki a kezdeti lelkesedés után visszamondta a nagy lehetőséget. Ford úgy érezte, hogy a nézők még mindig Han Solo-t vagy Indiana Jones-t látják benne, ezért nem tudta volna kellő hitelességgel megformálni ezt a felelősségteljes karaktert.

A film készülése idején Roman Polanski karriere is egyre feljebb ívelt, ezért Spielberg szerette volna neki átadni a rendezés jogát. Polanski azonban azonnal nemet mondott rá, arra hivatkozva, hogy túl sok személyes emlék fűzi ehhez a borzalmas időszakhoz. Polanski ugyanis nyolc éves koráig a krakkói gettóban élt, édesanyja pedig sajnos Auschwitzban vesztette életét. Hosszú évek teltek el, mire fel tudta dolgozni ezt a rettenetes élményt. Ám amikor eljött az ideje, 2002 –ben megrendezte a saját, holokausztról szóló filmjét, A zongorista címmel.

A film utolsó kockáin látható jelenet, amikor a valódi túlélők látogatják meg Oskar Schindler sírját,eredetileg nem szerepelt a forgatókönyvben. A rendező csak a forgatások közben találta ki, hogy így szeretné lezárni a szívszorító klasszikussá vált filmdrámát.

Nyitókép: AFP