Mármint persze csillogó szemmel tapsikoltam a hercegnőknek, egereknek, kacsáknak. De valahogy nem volt az igazi. Igen, gyönyörűek voltak a hercegnők, a kacsák meg az egerek bohókásak. De nem igazán adott hozzá az általam imádott mesékhez.
Valahogy így voltam ezzel a harmadik Csillagok háborúja trilógiával. Elégedett voltam, mert újra izgulhattam, hogy milyen titkokat rejt az Erő. Újra hallottam a kedvenc hőseimről. És bevallom, Kylo Ren karaktere valamikor réges-régen egy messzi-messzi galaxisban pont az esetem lett volna.
De amikor jött a vége főcím, azt éreztem, hogy ez nem igazán "lezárta" a trilógiákat, csak "hozzákalapálták" az eddigi részekhez. Eleve nem értettem, hogy mit értenek a készítők azalatt, hogy "most lezárulnak a nyitva hagyott kérdések". Amikor Darth Vader bedobálta Palpatine-t a gödörbe, azzal eléggé jól lezárult minden. Az egyetlen, amit lezárt ennek a trilógiának az utolsó része, az az volt, amit ez a trilógia felvetett. (Azt is inkább csak hellyel-közzel.)
Valóság show sztárok szokták ezt csinálni: ha véget ér a műsor, és már senki se foglalkozik velük, akkor kitalálnak egy újabb szakítást, vagy vallomást, vagy társkereső műsort vagy valamit, amivel címlapra kerülnek. Na itt kb. miután VV Darth Vader jól megnyerte az utolsó kiszavazó showt VV Palpatine ellen, akkor jól kitalálták, hogy mégse, de mégis, de mégse, hogy aztán a végén kb. ugyanaz legyen, mint amúgy.
Ám nem akarom szidni a filmet. Ha nem vársz tőle mást, mint hogy újra nosztalgiázhass, legyen egy jó (tényleg jó) mozi ÉLMÉNYED, és Kylo Ren megmentenivaló rosszfiúként szexiskedjen, akkor élvezni fogod. Ha viszont azt várod, hogy hozzáadjon valamit az eddigi SW univerzumhoz, hogy megérts izgi titkokat az Erőről, akkor kicsit szomorú leszel a film végén. És annyit mondasz, "hát... na, jó." És otthon megnézed a 4. 5. 6. Részt.
Eddig, mint rajongó elemeztem a filmet. De most a keményvonalas (pasi) Star Wars fanok kattintsanak el. Mert ha nem is a vérfeminista, de a bennem élő csillogó szemű kislány fogja írnia következő sorokat.
Tényleg nem az egyenjogúság szent nevében mondom, de anno nekem tök rossz volt, hogy a kalandfilmekben nem igazán tudtam úgy izgulni a főszereplőért, hogy azonosultam vele. Oké, Leia lány volt, de valahogy mindig a két fiú háttértáncosának tűnt. Neki nem voltak nagy belső vívódásai, konfliktusai. Vagány volt és kész. Ami nagy előrelépés a "szép vagyok és kész" sablonhoz képest, de továbbra is kétdimenziós. És ebben a trilógiában csomó olyan női szereplő volt, aki összetett, esendő, szerethető. Olyan igazi élő, érző NŐ.
És tudom, hogy túltolták. Tudom, hogy a feminizmust már termékként árulják. Tudom, hogy ez marketingfogás. De a bennem élő 10 éves kislány most nem érzi azt, hogy ha beáll a fiúkhoz fénykardozni seprűnyéllel, akkor csak "megtűrt személy" vagy "kötelező kellék lehet", aki ott ugrabugrál, amíg ők megmentik a galaxist.
Ui.: És valljuk be George Lucas pont úgy tud szerelmi szálat írni, mint én csapot szerelni. Megoldom, de nem az igazi. Na, ez az egy, amiben a mostani trilógia 300%-kal veri a korábbiakat.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.