Mindenki ismeri a történetet, ami Semmelweist az anyák megmentőjévé tette. Megfigyelte, hogy azon az osztályon, ahol orvostanhallgatók is segédkeznek a szülésnél, sokkal magasabb a gyermekágyi láz miatti halálozások száma, mint ott, ahol csak bábaképzős növendékek vannak jelen. Amikor értesült róla, hogy egy barátja és kollégája boncolás okozta vérmérgezés miatt halt meg, felismerte: a két kór ugyanaz. Mivel a bábákkal ellentétben az orvostanhallgatók végeztek boncolásokat, a kórokozók a kezükön átjutottak a szülő nők szervezetébe.
A kórokozó baktériumokat akkoriban még nem ismerte a tudomány, de Semmelweis rájött, hogy a klóros vízzel történő kézmosás eltünteti az orvosok kezéről a hullaszagot - és mint azt ma már tudjuk, a baktériumokat is. A dolog tehát úgy is működött, hogy még nem is ismerte a pontos okát.
A mai tudásunkkal úgy képzelnénk, hogy mindenki örvendett a felismerésnek, az orvosok elkezdtek klóros vízzel kezet mosni, és drasztikusan csökkent a gyermekágyi halálozás. Pedig a valóság sajnos nem ez volt. Semmelweis az életével fizetett a felfedezésért.
A fertőzést megelőző eljárások előnyeit írásban és a gyakorlatban is vehemensen próbálta terjeszteni. Kollégáit a szülészeti osztályokra való belépés előtt, majd az egyes betegek vizsgálata között is kötelezni akarta a klórmész oldatos kézmosásra. Ám a tudományos közösség nem volt hajlandó elfogadni a kézfertőtlenítés radikális gondolatát, hevesen harcoltak a negyedórás procedúra ellen.
Az orvosi kar nem akarta elismerni, hogy ők maguk okozták betegeik halálát, így Semmelweisnek állandó rosszindulatú támadásokkal, folyamatos megaláztatással kellett szembenéznie. Ráadásul nem bírta elviselni a tudatot, hogy ismeri a halálesetek okát, de nem tehet semmit. Egyre hevesebb hangvételű leveleket küldött szülész kollégáinak, sokszor gyilkosoknak nevezve őket.
Ez a lelki állapot összeomláshoz vezetett. Egy Bécs közeli idegszanatóriumba szállították, ahol az ápolók - több forrás szerint - súlyosan bántalmazták agresszív viselkedése miatt. Két hét után elhunyt - máig tisztázatlan körülmények között. A boncmester vérmérgezést állapított meg a halál okaként, amit okozhattak a bántalmazás során szerzett sérülési is.
Eközben Louis Pasteur felfedezte, hogy a rothadási folyamatokat a levegőből bejutó mikroorganizmusok okozzák, és hevítéssel a bomlási folyamatok megállíthatók. Ebből kiindulva Joseph Lister a sebészeti gyakorlatban is elkezdte felhasználni a baktériumokról meglévő ismereteket. A sors fintora, hogy ez pont 1865-ben, Semmelweis halálának évében történt.
Megdöbbentő, hogy az orvostörténelem 10 legjobb orvosának egyikét ilyen korán, mindössze 47 évesen érte a halál. Ráadásul pont az a kór végzett vele, aminek megelőzési módját - úttörő módon - felismerte.
Semmelweis születésnapja - július 1. - lett a magyar egészségügy napja.
Nyitókép: Wikipedia
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.