Slachta Margit - az apáca, aki "az egyetlen férfi" volt a parlamentben

A római katolikus vallású, nemesi származású zadjeli Slachta család sarja, apáca, tanár, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója, feminista politikus, hazánk első női országgyűlési képviselője. 

1884. szeptember 18-án, az akkor még Magyarországhoz tartozó Kassán, egy ötgyermekes nemesi család elsőszülött lányaként látta meg a napvilágot Slachta Margit Borbála, akinek édesapja a kassai takarékpénztár vezérigazgatója volt. A fiatal lány Kalocsán tanítónőként végzett, majd Németországba utazott, hogy továbbfejlessze magát, ahonnan hazatérve előbb Győrben, majd Budapesten tanított.

1908-ban apja az egyik rokonának adott és általa soha vissza nem fizetett kölcsön miatt tönkrement, ezért úgy döntött, fogja a feleségét és öt lányát, s az Egyesült Államokban kezd új életet. Margit azonban nem akart a családdal a távoli Amerikába költözni, úgy döntött, Magyarországon marad. Abbahagyta a tanítást, és belevetette magát a szociális munkába. A tanárképzőn ismerte meg Farkas Edith katolikus szerzetesnőt, a munkásnők fő védelmezőjét, aki nagy hatással volt rá: elsők között lépett be rendjébe, a Szociális Missziótársulatba.

Apácaként fordult a politika felé: 1915-től szerkesztette A Keresztény Nő című lapot, mely 1918-tól már Magyar nő néven került kiadásra, "A keresztény feminizmus lapja" alcímmel. 1918-ban létrehozta a Keresztényszociális Néppártot, de még ugyanabban az évben a szintén maga alapította Keresztény Női Tábor élére állt. 

1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja képviselőjelöltnek választotta és a szerzetesnő el is indult az időközi választáson, melyen nyert, így lett Slachta Margit Magyarország első országgyűlési képviselőnője. 

1923-ban néhány nővértársával együtt - reformtörekvései nem egyeztek a rend elveivel - kilépett a Szociális Missziótársulatból és megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, mely kevésbé szigorú szabályok szerint működött, és ami - bár akkor még nem sejthette -, nemzetközi szervezetté nőtte ki magát. 

Erőteljesen fellépett a harmincas évek erősödő nácizmusa ellen, előadásokat tartott azzal a céllal, hogy megerősítse az emberek keresztény gondolkodását, látásmódját. Amikor látta, hogy Szlovákiát is elérte a zsidók deportálása, Rómába ment, és XII. Piusz pápától kért segítséget, sikerrel: az egyházfő  püspökeit a zsidók elhurcolása elleni tiltakozásra szólította fel.

A zsidótörvények ellen fellépő Slachta Margit így érvelt igaza mellett
"Krisztusi hitem alapján tiltakozom az igazságtalanság ellen, bárkivel szemben történjék ez, és aki ezért követ dob rám, annak azt mondom: ha rosszul szóltam, bizonyítsd be az evangéliumból, hogy tévedtem, ha jól szóltam, akkor ne üss!"

Slachta Margit számtalan zsidó ember és munkaszolgálatos életét mentette meg azzal, hogy a saját és nővértársai életét kockára téve a Szociális Testvérek pesti házában bújtatta őket - köztük Radnóti Miklós feleségét, Gyarmati Fannit és a Kossuth-díjas magyar írót, Heltai Jenőt is.

Forrás: Wikipédia

A II. világháború után a nővér ismét nemzetgyűlési képviselő lett, Szent-Iványi Sándorral a Polgári Demokrata Párt elnökével ketten alkották az ellenzéket - szemben a 407 másik képviselővel - , ám idővel, a kommunisták "áldásos tevékenysége" miatt egyre nőtt az ellenzéki képviselők száma. Slachta Margitot harciassága miatt a parlamentben csak úgy emlegették, mint "egyetlen férfi az országgyűlésben".

1948-ban, amikor az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadta a parlament, a harcias nővér tiltakozásul nem állt fel a Himusz alatt, amiért kétszer fél évre kitoltották az országgyűlésből és megvonták a mentelmi jogát. A bejelentést az újságokba az a Marosán György tette meg, aki később, az 1956-os forradalom idején bizottsági ülésen követelte az egyetemista felkelés betiltását és az azon mégis résztvevők elleni tűzparancs kihirdetését. 

Marosán a mentelmi bizottság Slachtával szembeni döntését a lapoknak így kommentálta:

Minősíthetetlen magatartása példátlan a magyar parlament történetében. 

A nők jogaiért és az igazságtalanság ellen kiálló szerzetesnőt a kommunizmus hétköznapi hívei is támadták, gyakran küldtek a nagy lapokhoz olvasói leveleket olyan civil asszonyok, akik követelték "a Slachta Margit-félék" végleges eltüntetését a közéletből. 

Amikor Mindszenty József bíborost letartóztatták, tudta, hogy előbb-utóbb őt is elhurcolják majd a kommunisták, ezért nehéz szívvel meghozott döntés után két nővértársával - Molnár Klementinnel és Palágyi Natáliával - elhagyták az országot. Először Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba ment, ahonnan Nemes Margit néven tartotta a kapcsolatot az itthoniakal, s próbált segíteni Mindszenty bíborosnak is, aki évekig a magyarországi amerika nagykövetségen kapott menedéket. Közben Nemes Borbálaként a Szabad Európa Rádióban szólt a hallgatókhoz, és segítette az Egyesült Államokba menekült magyarokat. 

Slachta Margit 1974-ben, Buffalóban halt meg és ott is temették el, a magyar lapok nem szenteltek neki egyetlen sort se. Amelyik mégis, az is sértő módon, nagyon szerény képességű, velejéig reakciósként emlékezett meg róla. 

Földi maradványait 2021-ben exhumálták, hamvait hazahozták, hogy 2021. december 7-én újratemessék a Fiumei Úti Sírkertben. A szertartást Erdő Péter bíboros celebrálta.

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek