Ki volt Mata Hari: holland anya, egzotikus indiai táncosnő és kurtizán, vagy német kém?

Annyit és annyiféleképpen írtak már róla, hogy rengeteg adat, dokumentum és jegyzőkönyv áll a rendelkezésünkre, de vajon mennyi az igazság? 

Ki volt ez a formabontó nő, aki nem félt szembemenni a kor erkölcsi normáival, az unalommal, a megszokással és a kispolgári élettel? Aki képes volt veszélyben élni, őrülten és vadul szeretni, élvezni az élet minden cseppjét? Ki volt ez a vad táncos, aki érezte lelkében a templomi papnők hívását, és utat keresett ahhoz, hogy ezt megélhesse?

Margaretha Geertruida Zelleként látta meg a napvilágot, 1876-ban, Vincennesben.
1917-ben a francia hadbíróság kivégeztette, a német birodalomnak való kémkedéséért. A halála körülményeit máig rengeteg homály fedi, egyes iratok szerint nem volt tárgyalása. Hosszú és kegyetlen raboskodása után, - ami nem tudta megtörni szellemét -, kínzói halálra ítélték és lelövették. Más dokumentumok szerint rengetegen vallottak ellene, bizonyítva bűnösségét: még szeretői sem álltak mellé a kritikus pillanatban, így teljesen magára maradt. De ez a nő megmutatta a világnak, hogy egy bátor szellemet nem lehet megtörni, akkor is kiáll magáért és az igazáért, ha annak szenvedés az ára. A szenvedésből Margarethának bőven kijutott.

Az életéről vajmi keveset tudunk, hiszen a források még abban sem tudtak megegyezni, hogy holland nagypolgári családba született, vagy maláj felmenőkkel rendelkezett-e.
A kis Gertrúd édesanyja halála és édesapja üzletének csődje után Amszterdamba, majd Leidenbe költözött, ahol óvónőnek tanult. Hamar rájött,hogy ez a szakma, ez a fajta élet nem az ő útja, ezért továbbállt: Hágában élő nagybátyjához költözött.

Tizennyolc éves korában férjhez ment egy nála húsz évvel idősebb skót tengerésztiszthez, akivel első gyermekük születése után Jáva szigetére költöztek. A boldog házasság eszményképe az idegen földön egy csapásra összeomlott. Margaretha életet adott második gyermekének, a férje pedig megmutatta valódi természetét: mértéktelenül ivott és brutálisan bántalmazta, rendszeresen verte a feleségét. Szerencséjére tengerésztisztként a férfi állandóan mozgásban volt, hamarosan áthelyezték Szumátrára, ahova felesége csak hónapokkal később tudta követni. Talán ekkor született meg benne az elhatározás, nem akar így élni. Házasságuknak végül egy borzalmas tragédia vetett véget: gyermekeiket megmérgezte a kolerában haldokló főbérlőjük. A kisfiuk életét már nem tudták megmenteni, kislányuk azonban hosszú lábadozás után felépült. A váláskor férje megfenyegette, hogy elveszi tőle a gyermeket, ezért Margaretha a kislányával együtt Párizsba szökött.

Forrás: AFP

Röviddel ezután felbukkant az éjszakai életben egy titokzatos, gyönyörű táncosnő és kurtizán, aki olyat mutatott az egyébként deviáns közösségnek, ami azonnal elvarázsolt mindenkit. 1905-ben már Mata Hariként lépett színpadra, egzotikus indiai hercegnőként. Estjei egyszerre voltak lenyűgözőek és botránykeltőek. A devianciáért rajongó férfiak valósággal őrjöngtek érte, ennek eredményeként hamarosan zártkörű szalonokban találta magát, ahol horribilis összegekért lépett fel. De az érte elvakultan rajongó férfiaknak semmi sem volt drága. Gréta, vagyis immár Mata Hari ezt ki is használta. Soha többé nem akart áldozattá válni.

A németek általi beszervezése 1912–1913 körül történt. Kémtevékenysége máig nem egyértelmű. Tény, hogy a háború idején sokat mutatkozott magas rangú német katonákkal, valamint a francia politikai és gazdasági elit képviselőivel is. Arra viszont, hogy ő volt a H21-es német kém, kizárólag a tárgyalásán sikerült bizonyítékot felmutatni. Egyes források szerint minden ellene irányuló vádirat hamisítvány volt. Kutatói vélemények szerint tevékenysége túlságosan periférikus volt ahhoz, hogy halálbüntetést érdemelt volna. 1917. október 15-én a vincennes-i erődben végezték ki. Kivégzése után nyolcvannégy évvel, Marylise Lebranchu francia igazságügyi miniszter rehabilitációs kérelmet indított el. A francia, német és angol hadtörténeti levéltárakban lefolytatott kutatásai nyomán kijelentette: bizonyítható, hogy az egész kémlegenda koholt vádakra alapult. Néhány hónap vizsgálat után a francia igazságügyminisztérium kijelentette, hogy Mata Hari ártatlan.

„Bebizonyosodott: bár Mata Hari nem volt szent, valójában soha nem szolgált használható információkkal a németeknek". Ez ugyan tisztára mosta Margaretha Zelle nevét, de nem tehette jóvá meghurcolását és kivégzését.

Nyitókép: AFP

Ezek is érdekelhetnek