magazin kibeszélő krumpli burgonya
Mátyás király sosem kóstolhatta meg, az édesburgonya a neve ellenére nem rokona, továbbá isteni vodka készül belőle. Sok dolog van, amit tudunk a burgonyáról, ám történetében hidd el, akad még pár olyan érdekes információ, mellyel gazdagíthatod tájékozottságodat.

A burgonyatermesztés a régészek feltételezései alapján közel 10 000 évre nyúlik vissza, egészen Dél-Amerikáig. Ám ez csupán elmélet, a legkorábbi burgonyagumó lelet körülbelül 4500 éves, és a közép-perui Ancón tengerpart közelében találták.

Mátyás király azért nem ehetett belőle soha, mert meghalt, mielőtt a krumplit a spanyol hódítók behozták Dél-Amerikából 1560 környékén.

Az őslakos indiánok a krumplit elsősorban kenyér formájában fogyasztották, az édesburgonyához és a maniókához hasonlóan.

Míg számukra alapélelmiszernek számított, a laktató növényt Európában nem fogadták tárt karokkal.

Mivel a növény a pogány indiánoktól származott, az a réteg, aki megengedhette magának a válogatás luxusát, semmi pénzért nem nyúlt volna hozzá. A bizalmatlanságot azonban nem csak a burgonya származása, de mérgező levele és termése is erőteljesen táplálta. Ezeket ugyan a dél-amerikai őslakosok nem ették meg, az európai fogyasztók figyelmét azonban senki sem hívta fel, hogy csak a gumót szabad megenni, így sokan lettek rosszul tőle. Elsősorban az állatok takarmányába keverték, de a szegényebb réteg „kenyereként" is szolgált az öreg kontinensen, ők a rozskenyeret helyettesítették vele.

Frissen kiásott burgonya Forrás: shutterstock

A krumplival szembeni ellenérzések a évszázadig mélyen éltek még az emberekben. Magyarországon, pontosabban Budán például 1654-ben azért tartóztattak le Németországból hazatérő diákokat, mert burgonyát találtak náluk. Franciaországban 1748-ban betiltották a burgonyatermesztést, mivel úgy vélték, a növény leprát okozhat. Ez a törvény 24 évig maradt érvényben. Hazánkban egészen a XIX. század közepéig csupán kényszerből termesztették és ették a parasztok.

A krumpli elfogadásában hatalmas szerepet játszott a XVI. Lajos király befolyását élvező Antoine Augustine Parmentier gyógyszerész, aki rájött, hogy a burgonya nem terjeszt betegségeket, ellenben igen magas tápértékkel rendelkezik. A király öltözékét, felesége, Marie Antoinette pedig a haját díszítette a krumpli virágával, ezzel is kifejezve, támogatják a növény fogyasztását. Ezt a nézetüket pedig átvette a francia arisztokrácia is.

Más uralkodók is rájöttek, hogy a krumpli könnyű termesztése, tápláló mivolta és egyszerű átteleltetése megoldást jelenthet az időről-időre, elsősorban a szegényebb, ám annál nagyobb számú lakosság körében problémát jelentő éhínségre.

II. Frigyes porosz uralkodó csak csellel tudta rávenni a népét, hogy elkezdje termeszteni és fogyasztani: létrehozott egy kis krumpliföldet, amit éjjel-nappal őrséggel védett. A parasztok azt hitték, valamilyen rendkívül értékes dolgot nevelget a királyuk, így a közelben élők lopkodni kezdték a krumplit, és maguk is a termesztésébe fogtak, a terjedése ezek után pedig már megállíthatatlan volt.

Más országokban is emberek millióinak életét mentette meg az éhínség enyhítése révén a burgonya, és számos kultúra tradicionális ételeit formálta át gyökeresen. Az angolok például elvitték a gyarmataikra is, így terjedt el többek között Indiában és Ausztráliában is.

Nyitókép: shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.