Imádtam a 70-es, 80-as években gyerek lenni

De mi volt annyira más, ami miatt olyan szívesen gondolunk vissza azokra az időkre? Hoztam egy listás, hogy én milyen dolgok miatt szerettem akkoriban gyerekeskedni.

Ezekért szerettem a 70-es, 80-as években gyerek lenni

1. Mert bár hétfőnként nem volt műsor a tévében, ez nem jelentett gondot számunkra, hiszen inkább odakint bújócskáztunk, számháborúztunk, fogócskáztunk...
2. A szüleink a boltban darálták a kávét, ahová örömmel jártunk velük, mivel ott mindig mennyei kávéillat terjengett.
3. A szüleink még egyedül is el mertek engedni minket a kenyérboltba, hogy frissen sült, meleg, ropogós kenyeret vegyünk.
4. Ha diákként kimagasló eredményeket értünk el, akkor ingyen üdülhettünk a csillebérci úttörővárosban.
5. Kisdobosként és úttörőként akadályversenyeken vettünk részt, almát, paradicsomot szedtünk, táborokba mentünk, és közösen készültünk a nagy ünnepekre.
6. A többemeletes házakban, és az utcában is mindenki ismerte egymást. És ha játszótársra vágytunk csak felcsengettünk valamelyik barátunkhoz: "Csókolom! Ági lejöhet?"
7. Faltuk a könyveket és az újságokat. Jókat röhögtünk a kisméretű, gyerekeknek szóló Hahota viccmagazinon, és még lámpaoltás után is olvastuk zseblámpával a pöttyös könyveket.
8. Amikor Pisti meg akarta mutatni a bélyeggyűjteményét, akkor valóban arról volt szó. Hiszen mi még bélyegeket, üveggolyókat, kártyanaptárakat gyűjtöttünk és cserélgettünk.
9. Akkor esténként még nem mindenki az okostelefonjában volt elmerülve, hanem az egész család Gazdálkodj okosan társasjátékot játszott. Mondjuk a játék végére sokszor nem mindannyiunknak volt természetes a mosolya...
10. Nem voltak drága játékaink, de minket ez nem zavart, hiszen sokszor elég volt néhány gomb is, amivel gombfocizhattunk.
11. Bár nem volt ezerféle fagyi, de az alapízeket - citrom, csoki, vanília, puncs - alig néhány forintért megvehettük, és mindenki könnyen tudott választani ebből a négy ízből.
12. Lelkesen írtuk a képeslapokat a táborokból az otthoniaknak, melyek néha csak azután érkeztek meg, hogy mi hazatértünk. De ez nem szegte kedvünket.

13. A legnagyobb csínyünk még a telefonbetyárosdi volt, amikor a vezetékes telefonon idegeneket felhívva „Kis lakás? Akkor cserélje nagyobbra!" szöveggel idegesítettünk más családokat.

14. Mi még bunkert építettünk és bandáztunk, és nem a monitor előtt lógtunk, számítógépes játékokban gyilkolászva az ellenséget.

15. Gyerekként is "alkoholizálhattunk", hiszen néhány fillérért vehettünk sósborsszeszes Dianás cukorkát. Sőt "cigarettázhattunk" is, mivel a cigirágót mindig "elszívtuk", mielőtt elrágtuk volna.

16. Mert annak idején a legegyszerűbb édességeknek is (pl. Dunakavics és a Macskanyelv) örültünk.

Nyitókép: Shutterstock