Miért vagy gyáva szakítani, ha megcsalnak?!

Belebújt a kisördög, így megnyomta az ikont. A mozdulat egy másik férfi fejébe engedett számára betekintést. "Szexi voltál baby, dögös vagy az ágyban. Mikor találkozunk újra?" Fejbe kólintották ezek a sorok. Ám sok ideje nem volt megemészteni az olvasottakat, hiszen a nő már jött is vissza.

- Rendeltél már, drágám? - kérdezte ártatlanul, nagyra nyílt szemekkel. Semmilyen jel nem utalt arra, hogy csalja. Márpedig az üzenet egyértelmű volt. Próbált jeleket felfedezni a nő viselkedésében, de nem vett észre különbséget - olyat, ami eltért volna a korábbiaktól. Most is megsimította a karját, amikor leült mellé, és ugyanúgy babrálta a haját, mint máskor. Pici, apró hurkokat alkotott az ujjával a fürtjeiből, miközben őt kérdezgette, tetszik-e neki ez az új étterem, ahol most vannak először.

A férfi imádott benne mindent. Vele képzelte el az életét, nem csupán holmi átmeneti kapcsolatnak szánta. Ezért egy ideig csak nézett maga elé, képtelen volt megszólalni. Ezernyi gondolat cikázott a fejében, és megpróbálta ezeket rendbe szedni. De nem nagyon sikerült. Vajon mióta tarthat a viszonya?És miért van szüksége másra, amikor ő úgy érezte idáig, hogy tökéletesen működnek ketten együtt? Nem elégíti ki? De akkor miért nem szólt?

- Üzeneted jött - válaszolt a férfi.

- Oh, igen? Majd megnézem később - és mivel megérkezett a vacsorájuk, már a gusztusosan tálalt frissensültre pillantott. - Gyönyörű ez a tálalás, nagyon étvágygerjesztő! - dicsérte meg az ételt lelkesen.

Na, ezt is szerette benne, hogy annyira tudta élvezni az életet. Az evés is a fő örömforrásai közé tartozott, öröm volt nézni, ahogyan falatozik. Még egy megrögzött vegetáriánus is feladta volna az elveit, ha a nő előtte kezdett volna hozzá egy sült csirke vagy bármilyen más húsos fogás elpusztításához.

Igaz, ez nem látszott meg az alakján. Azon szerencsések közé tartozott, akik többet ehettek az átlagembernél úgy, hogy ez nem hagyott felesleges kilókat rajtuk. Ezért a főfogás után mindig következhetett desszert is. Majd morbid gondolata támadt: vajon kit fogyaszt a nő főfogásként, és kit desszertként? Ő vajon melyik kategória?

De csak ült csendben tovább, és nézte, ahogy a nő eszik. Ő is hozzálátott, de nehezen csúsztak a falatok. Nem tudta, mitévő legyen. Borítsa ki a bilit? De mi van, ha akkor a nő nem őt választja? Vagy legyen türelmes, és várja meg, mi fog történni? Úgy döntött, ez utóbbi a szerencsésebb megoldás, mert gyáva volt egyenesen rákérdezni a dologra. Félt a választól, attól tartott, hogy elhagyja a nő. Inkább tűr, csak vele legyen. Így aztán próbált kevésbé búvalbélelt arcot vágni a továbbiakban.

Nyitókép: Shutterstock