Akár függőséget is okozhat hosszútávon a piros logós társkereső applikáción való szörfölés. Hiszen, annyi lehetőség. Rengeteg arc, számos kreatív és unalmas bemutatkozó szöveg. Ez egy olyan virtuális tér, ahol megteremthetjük a saját romantikus mesénket. A "match" a virtuális világban egy-egy lépés, ahol az emberi kapcsolatok kiszámíthatatlan sakkjátszmájában játszunk. Ebben a színes kavalkádban találhatunk romantikát, barátságot, vagy akár csak egy kellemes beszélgetést is.
Az üzenetek olyan ízek, amelyekkel meg kell fűszereznünk a beszélgetéseket.
Kérdem én, ha ez tényleg ilyen egyszerű, akkor mi a baj velem? Miért nem érzem én ezt elég komfortosnak?
Valamiért ezek az emberek mind idegenek. Hiába is velünk egykorúak vagy az is lehet, hogy nem, de valamiért bennünk van az a bizonytalanság. Hiszen, nem tudhatjuk, hogy a profil másik oldalán egy pszichopata ül éppen vagy egy teljesen normális ember. Feltöltheti ő a maximálisan megengedett képmennyiséget és a kis pipa is ott lehet a neve mellett, ami azt jelenti, hogy a rendszer hitelesnek találta, mégsem lehet benne megbízni. A Tinder és a hozzá hasonló társkereső applikációk megjelenése egy teljesen új dimenzióba helyezte a társkeresést.
Regisztráltam, hiszen jól tudom, a buszon nem fogok tudni ismerkedni. Azonban mindig kell egy kis szünet, mert egy idő után besokallok. Hogy mitől? A folytonos csalódásoktól. Hiába kezdődik el jól valakivel a beszélgetés, valami úgyis elromlik.
De könyörgöm, négy képből és egy kis szövegből hogyan lehet megismerni valakit?
Van, hogy már pár sor chatelés után érzem, hogy ez nem fog sokáig tartani. Ilyenkor jobb minél hamarabb lezárni a dolgot. Ezt valahogy érzi az ember. Ennek nincs receptje, az illető nem megy át a szűrőn és kész. Intelligenciában és a közös pontok terén is megbukik.
Vannak olyanok is, akik teljesen mást mutatnak magukból, mint amilyenek valójában. Az első pár körön még át is mennek, hiszen egész jól elbeszélgetünk. Aztán azt gondoljuk, hogy már vagyunk olyan jóba, hogy személyesebb platformon folytassuk.
Felfedve emberünk életét a közösségi médiában, rögtön elérkezik az a bizonyos csalódás.
És ez még a jobbik eset.
Még nagyobb csalódás, amikor időt és energiát rászánva elérkezik a személyes találkozás ideje is egy másik illetővel. Meglátva emberünket a megbeszélt helyen minden kósza remény szertefoszlik. Hiszen, egy teljesen más ember áll szembe. Ha ezt tudtam volna, nem húztam volna jobbra a Tinderen, az biztos.
Arról nem is beszélve, amikor az illető a gyerekvállalásról kérdezett az első randin. Vagy az is felesleges energiabefektetés volt, amikor éppen jól sikerült emberünk előző estéje, de azért a találkát nem akarta lemondani és vérző lábbal érkezett a megbeszélt helyre.
Persze, pozitív történeteket is hallhatunk a nagy világból. Házasságok, szerelmek is fonódhatnak, csak egy swipe, egy jobbra húzás és megváltozhat az életünk. Mind jó, mind rossz irányba. Nem tudhatjuk mit tartogat a sors.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.