Nincs közös jövőnk, már külön utakon járunk

Kedvesem!

Még mindig így szólítalak, mert még mindig kedves vagy a szívemnek, bár már tudom, hogy nem te leszel az, aki életem útján végigkísér. Bocsáss meg azért, hogy csak így belevágok a közepébe, de méltatlannak érezném, ha mindenféle hangzatos frázist puffogtatnék, majd a végén bökném ki, mit is akarok. Így inkább a lényeggel kezdem: Elmúlt. Illetve elmúltunk.

Azt sem, hogy a romantika sokkal kevésbé játszott szerepet az életünkben az utóbbi években, mint azt az ember várná, amikor a szerelemről ábrándozik. Ez – talán – még nem ok a szakításra. Ám vannak olyan dolgok, amelyek a fentieknél sokkal lényegesebbek.

Ne ijedj meg, nem szapulni akarlak, csak rávilágítani arra, hogy egészen más utakon járunk,
másképp fejlődtünk az évek alatt és bár hatalmas konfliktusok nincsenek közöttünk, pont a kialakult MÁS-ság az, ami hosszú távon megmérgezheti az életünket.

Nem csaltál meg, nem bántalmaztál, nem nyomtál el, nem vettél semmibe vagy használtál ki. Nem voltál rossz társ! Ezt leszögezném. Mégis hónapról hónapra egyre inkább azt érzem, hogy a kapcsolatunk nem bírná ki az idő próbáját. De, ha mégis egybetartanánk, ami szerintem már eltörött, annak nagy ára lenne: a boldogságunk. Igen, a tied is.

Tudom, nem volt ez mindig így. Hat évvel ezelőtt karöltve léptünk rá életünk közös útjára. Ám az ember fejlődik, változik. Egy pár tagjai pedig vagy egymás mellett haladnak, egymást segítve, támogatva fejlődnek vagy két külön mezsgyére lépnek. Mi manapság egészen más utakon járunk. Ezt nem tagadhatjuk. Már egészen más érdekel mindkét, egészen más tesz boldoggá téged és engem is.
Már nincs öröm bennünk. Már nincs lélek. Csak színtelen hétköznapok, üres frázisok, praktikus mondatok és cselekedetek halmaza vagyunk.

Tényleg így akarunk élni? Szerintem nem. Én nem. Nem akarok áldozati bárány lenni a kapcsolatunk oltárán és azt sem akarom, hogy te az legyél! Inkább engedjük el egymás kezét, és adjuk esélyt annak, hogy mással, máshol, máskor újra azok lehessünk, akik valaha egymás mellett is voltunk. Örömteli önmagunk.

Nyitókép: Shutterstock