Nem tragédia - gondolta, és egy kósza pillanatra sikerült is elhitetnie magával. - Bejárom a világot, nyugodtan elhízhatok, és növesztgethetem a szőrt a lábamon.
Efféle gondolatok cikáztak a fejében a táncparkett kellős közepén. Az éves céges bulit tartották meg Siófokon. Olga eleinte imádta ezeket a partikat, ám így a harminchoz közel már csak illemből élvezte a balatoni kiruccanást. Kiábrándult a házas kollégák közeledéséből, a munkatársak közötti titkos afférokból és abból, hogy éjfél után a padlóról szedik össze az atomjaira esett főnököt.
Az ő taktikája mindig is a gyors berúgás volt. Úgy döntött, szív egy kis friss levegőt és enged a füleinek öt perc pihenőt, hogy ne vérezzenek el teljesen a diszkó zenétől. Kint egy kedves, aprócska kerthelyiség fogadta. Fáradtan a falnak dőlt, és lehunyta a szemeit. Egy mély, dallamos férfihang ütötte meg a fülét.
- Jó a buli?
Felpillantott. Tőle néhány méterre, az egyetlen tiszta padon egy magas, fekete hajú férfi szivarozott elegáns, fehér ingben. Egyáltalán nem illett a helyhez. Olga válaszképpen csak vállat vont. A férfi elindult felé, jobb kezét nyújtva.
- István - mutatkozott be. - És most menjünk el valahova, ahol nem kell eljátszanunk, mennyire élvezzük az estét.
- Olgának tetszett a férfi határozottsága és őszintesége. Felhúzta a szemöldökét, de a mosolyát nem tudta elrejteni.
- Menjünk el lángosozni! - javasolta Olga. - Éhen halok.
A férfi komoran rázta a fejét.
- Nem tartom jó ötletnek. Én csak jó sok fokhagymával szeretem. Akkor hogy foglak megcsókolni?
Szóval, így is lehet - gondolta Olga. Őszintén, játszmázás és felesleges körök nélkül. Egyre jobban tetszett neki ez a férfi.
Végül találtak egy üres stéget. A távolban részeg fiatalok fürödtek meztelenül. A diszkó zene még mindig erősen hallatszott. Olga érezte, hogy a véralkoholszintje az egekben jár, ezért a szégyen legkisebb jele nélkül közelről végigmérte a férfit. Az ing alatt sehol nem vélt felfedezni egy deka felesleget sem - valahogy minden a helyén volt. De ami igazán elbűvölte, az a mosolya volt. A részegségtől le sem esett neki, miért vigyorog a férfi olyan kajánul.
- Levehetem, ha szeretnéd - jegyezte meg. - Nem kell feltétlen a röntgentekintetedet használnod. Legyünk őszinték, valószínűleg úgysem találkozunk többet.
Olga felsóhajtott.
- Én sem hiszem, hogy egy utcában lakunk. De valószínűleg egy városban sem. Na jó, ha pesti vagy, akkor legalább a város stimmelni fog.
- Fűrész utca, 14. kerület.
Olga kikerekedett szemekkel bámult a férfira. István kérdően felvonta a szemöldökét.
- Hiszen az nem lehet! Gyarmat utca, szintén Zugló. Üdv, szomszéd.
A férfi lesütötte a szemeit. Elmosolyodott. Mindketten tudták, hogy ennek még lesz folytatása.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.