Ne viselkedj úgy, mint egy sértődött gyerek, inkább próbáld megismerni a másikat

Több, mint fél év kihagyás után úgy döntöttem, adok még egy esélyt az online társkeresők világának, na meg persze önmagamnak és felregisztráltam egy társkereső oldalra. Rutinos rókának számítok már, azt gondolom, nagyon semmi nem lep már meg és különösebben nem is vág földhöz. Bár valahol ez sem jó, mert az ember már rögtön ítélkezik, sztereotípiákat gyárt, sokszor esélyt sem ad és leginkább ezerrel védi önmagát. Nem akarsz újra sérülni, nem akarod, hogy újra csalódás érjen, úgyhogy a legtutibb módszer az, ha bele se mész, vagy ha az első intő jelnél te koptatod le a másikat.

Apropó, intő jelek. Az az online ismerkedés egyik hátulütője a sok közül, hogy fogalmad sincs arról, ki is az a másik ember a fényképek és a rövid leírás mögött. Fogalmad sincs róla, mi az ő története, mik az ő sérülései, mi a szeretetnyelve, mire vágyik és mitől kap hidegrázást. Nem tudod, hogy telik egy napja, milyen nehézségek vannak épp az életében. Legyünk őszinték, igazából nem is érdekel. Csak magaddal foglalkozol, te mit akarsz, téged mi tesz boldoggá és kábé azonnal elvárod egy idegentől, hogy ő ezeknek maradéktalanul megfeleljen.

Ha pedig nem felel meg ennek, azonnal megszólal a vészcsengő a fejedben és elkezdesz vadul különböző elméleteket gyártani. Ha napközben nem ér rá írogatni, azt gondolod, le akar rázni. Ha lemondja a randit, mert nem érzi jól magát, azt gondolod, le akar rázni. Ha azt mondja, nem szeret sokat levelezni, azt gondolod, le akar rázni. Rögtön megjelennek a félelmeid, úristen, megint visszautasítanak, megint sérülni fogok, úgyhogy mit teszel? Támadsz, védekezel, vagy a legtutibb megoldás, lelépsz, mielőtt a másik szakítaná meg veled a kapcsolatot.

Rögtön elképzeled, hogy ő igazából nem is érdeklődik irántad, na meg tuti még másik 100 emberrel randizik, meg hát amúgy is kinek kellenél, amikor XY is visszautasított két hónapja? Abba bele sem gondolsz, hogy elfoglalt, esetleg ő is fél, ezért óvatos. Egyre szarabbul érzed magad, sírni lenne kedved, de leginkább megszabadulni attól az ártatlan idegentől a másik oldalon, aki épp csak nem ért rá aznap. Bunkó leszel, vádaskodsz vagy épp annyit sem teszel, csak szépen laposkúszásban eltűnsz. A biztonság kedvéért még le is tiltod.

Ezzel a csodás önvédelemmel pedig eléred, hogy valójában sosem lesz esélyed megismerni egy esetleg értékes embert. Visszabújsz inkább a csigaházba, mert ott sokkal biztonságosabb és kényelmesebb. Ott legalább nem bánthat senki, igaz, túl sok pozitív inger sem ér. Te pedig büszke vagy magadra, igen, most is időben rájöttél, hogy ő sem illik hozzád, mekkora király vagy, hogy még időben megszabadultál tőle. Legalább vele sem kell találkozni, legalább bámulhatsz ma este is sorozatokat a laptopon.

Alig tudunk valamit a másikról, de rögtön ítélkezünk, rögtön tudjuk a tutit és védjük magunkat a végsőkig. Aztán meg sírunk, hogy még mindig egyedül vagyunk. Hát igen, így nehéz lesz társat találni.

Kezdőkép: Shutterstock