Férfivélemény: Ne vegyük félvállról a nőnap fontosságát!

Ha valaki tisztában van az esemény történelmi hátterével, akkor máris átlátja, miért butaság ez a kérdés: a nőnap eredetileg a nők szabad munkavállalásának és egyenjogúságának demonstrálására szolgáló alkalom volt. Az eleinte változó dátumon megtartott ünnep az évek során március nyolcadikára fixálódott, a negyvenes évek óta minden évben ekkor ünnepeljük a hölgyeket. Bár a nőnap az emancipációval szorosan összefonódott, mára a köztudatban inkább a női nem elismerésének és egyfajta hálaadásnak az ünnepeként szerepel.

Márpedig jócskán van miért hálát adni, hiszen bármennyit is panaszkodjunk, viccelődjünk vagy fájjon felváltva a szívünk és a fejünk a lányok miatt, azért férfiként mégiscsak életünk egyik fő mozgatórugói a nők. Attól a pillanattól kezdve, hogy megszületünk, a legtöbb gondoskodást édesanyánktól, nagymamáinktól kapjuk, szépen lassan tinédzserré cseperedve eljutunk oda, hogy összetörjék a szívünket a lányok és közben mégis olyan magasságokba érezzük magunkat tőlük, amit addig esélyünk se volt megtapasztalni.

Ezek az érzelmek aztán a mindennapjaink részévé válnak, egész életünk egyik meghatározó motívumaként tekintünk azokra, legyen szó vakmerő, sokszor hülye döntéseinkről vagy meghozott áldozatainkról, férfiként ezek hátterében szinte mindig egy nő áll majd. Ott vannak akkor, amikor a vállunkon cipelt felelősséget már nem bírjuk, empátiával, törődéssel, támaszt nyújtva, erőt sugározva és teret adva annak, hogy mi is elgyengüljünk előttük, amikor a világ előtt ezt nem engedhetjük meg magunknak. Ellenpontozzák személyiségünket, gondolkodásunkat, inspirálnak minket arra, hogy többé és jobbá váljunk, okot adnak arra, hogy cselekedeteink ne csak önmagunkért, hanem másért, másokért is szóljanak.

Kissé talán elnyújtott és szentimentálisnak tűnő eszmefuttatás ez, de olyan fontos dolgok ezek egy férfi életében, amikről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Lehet azt mondani, hogy az egyszerű hétköznapokon is illene észben tartanunk és értékelnünk a leírtakat, ami teljesen jogos, de mindannyian tudjuk, hogy mennyire könnyű természetesnek venni azt, amit minden nap megtapasztalunk.

Erről szól a nőnap. Egy alkalom arra, hogy amit az év többi részében hajlamosak vagyunk magától értetődőnek venni, azt tudomásul vegyük, értékeljük és nem mellékesen megháláljuk. Legyen szó nagymamákról, édesanyákról, barátnőkről, feleségekről, lányainkról, vagy bárki másról. Szenteljük ezt a napot annak, hogy hálát adjunk mindazért, amit a nők hozzátesznek az életünkhöz férfiként. Akár virággal, édességgel, egy-egy gesztussal vagy csak néhány szép szóval, de köszönjük meg nekik azt a rengeteg jót, amit kapunk tőlük és próbáljunk meg nem megfeledkezni ezekről az év többi napján sem.

Nyitókép: Shutterstock