Levakarhatatlan exek: lájkol, üzenget és nézi a storyjaimat

Pár héttel ezelőtt rám írt az egyik expasim, aki ürügyként azt hozta fel, hogy látta az egyik kommentemet, amit egy zenekarról írtam. Viccesen közölte, hogy biztosan emlékszem rá, hogy ezt a bandát ő mutatta nekem, és mennyire jók! Az egész tök ártalmatlannak tűnt, és tagadhatatlan, hogy egykor rengeteget beszélgettünk a zenéről, és sok olyan előadóval megismertetett, akikről addig sosem hallottam. Anno békében váltunk el, nem akartam ignorálni, ezért válaszoltam neki.

Annak ellenére, hogy én csak pár szavas üzeneteket írtam, ő hosszú bekezdésekkel bombázott engem. A zenei témát nagyon hamar lezárta és kibukott belőle, hogy igazából miért is írt rám évekkel a szakítás után, és sok-sok hónappal a legutóbbi üzenete után.

Tessék?! Ahhoz hozzászoktam, hogy néha kinyílik a múlt ajtaja és bejönnek rajta azok az emberek, akiket egyszer már magam mögött hagytam, de ilyen durva tolakodással még nem találkoztam. Kifejezetten sértett, hogy szerinte én is úgy váltogatom a pasijaimat, mint más az alsót, és nemhogy pár évente, hanem havonta mással élek együtt. Ha első dühömben válaszolok neki, biztos ment volna a k*rvaanyázás, de megpróbáltam finoman reagálni.

Megírtam, hogy nem tudok vele kávézni, mert nem érezném tisztességesnek, hogy az egyik exemmel találkozom, miközben három éve boldog párkapcsolatban élek. Eszem ágában sem lett volna ezt eltitkolni a pasim előtt, és abba a helyzetbe sem akartam hozni, hogy engedélyt kérjek tőle vagy közöljem, én most az egyik volt csávómmal megyek „randizni". Részemről lezártnak tekintettem a témát, de vannak azok az exek, akik nem értenek a szóból.

De ez csak egy kávé! – jött szinte azonnal a válaszüzenet, én pedig zsebre vágtam a telefont, és úgy döntöttem, hogy ahhoz a technikához fordulok, ami bevált már és ghostingolom. Ő viszont nem hagyta magát, újabb és újabb üzeneteket küldözgetett, érdeklődött az új pasim felől és kérte, hogy mutassam meg, ki az, aki elrabolta a szívemet. Hülye lettem volna megmondani neki akárcsak a nevét is, nemhogy képet küldeni róla.

Alig telt el pár perc, ismét csippant a telefon, megint ő írt, ám ezúttal egy képet küldött. Nem hittem a szememnek, amikor megnyitottam a chatet. A mostani párom fotója állt előttem, méghozzá az exem küldte üzenetben. Éreztem, ahogy felmegy bennem a pumpa és egyre erősebben szorítom a mobilt a kezemben. Mégis mi a f*szt képzel ez a szerencsétlen? Kémkedik, kutat az én új életemben? És hogy a francba találta meg a pasimat? Sehol nincs megadva, hogy együtt vagyunk, közös fotónk sincs fent egyik oldalon sem. Hogy? HOGY?!

Itt már nem türtőztettem magam és számon kértem, mégis hogy merészel leskelődni? Miért kutat az életemben? Ráadásul mindezt úgy adja elő, mintha semmiség lenne! Még vigyorgó fejeket is küldött, mert szerinte ez ennyire k*rvára vicces. Eszem megáll. A kifakadásom után persze nem győzött bocsánatot kérni, hogy nem gondolta volna, hogy ez ennyire gáz lenne, csak kíváncsi volt, meg amúgy is, nem volt nagy tudomány kikutatni, kivel vagyok együtt... Nem sejtette, hogy én ilyen érzékeny vagyok.

Kész, ez biztosan meghibbant. Ő kémkedik és még én reagálom túl. Vicc. Lehet, hogy ott meg kellett volna írni neki, hogy szevasz, innentől ne keress soha többet, de én csak bezártam az üzenetét és letiltottam. Nem volt kedvem és erőm sem megfutni ezeket a felesleges köröket, mert ha valaki nem ért a szép szóból, az erőszakból sem fog.

Nem ő persze az egyetlen olyan exem, aki a mai napig lájkolja a képeimet, posztjaimat és nézi a storykat, amelyeket közzéteszek. Ha valamelyikőjükkel barátok maradtunk volna és beszélnénk, még meg is érteném, hogy követnek, de azok az emberek, akiket évek óta nem láttam, és akikkel azóta egy szót sem váltottam, miért nézik, mit csinálok? Akkor nem voltam jó, most pedig nyomják a szívecskéket. A fene se érti a férfiakat.

Nyitókép: Shutterstock